A párizsi Fayard kiadó gondozásában a „magyar roma közélet és kulturális elit óriási alakjának” a közelmúltban két kötete is megjelent Patricia Moncorgé francia fordításában: az 1997-ben kiadott Átyin Jóskának nincs aki megfizessen cím? regény és az 1985-ben megjelent Nincs itthon az Isten cím? elbeszéléskötet.
A cikket jegyz? Jean-Luc Duoin szerint a Franciaországban korábban ismeretlen szerz? mindkét kötete az emberi komédia, a legendák, a képzelet világa és a tragikus történetek iránti vonzódásáról tanúskodik, egyik visszatér? témája pedig a halál.
A kritikus több novella történetét részletesen ismertetve megjegyzi, hogy az elbeszéléskötet fájdalmas sorsok tárháza a bebörtönzött férj miatt kiúttalan helyzetbe került fiatal anya prostituálódásától Budapest marginális alakjain át a holokauszt áldozatainak epizódjáig. Az élve koporsóba zárt és egy szögesdróttal körülvett tóba dobott h?s, az „örök rab”, Osztojkán Béla írásainak tipikus alakja – hangsúlyozza Jean-Luc Duoin.
A kritikus szerint az Átyin Jóskának nincs aki megfizessen cím? „leny?göz? regényben” az író „látomásos képzeletével” olyan történetet mesél el az ötvenes évekb?l egy magyar falu cigány közösségér?l, amelyben az ?rdöng?s öregasszony által örökbe fogadott kicsi Mojna csodás élményei örökre felejthetetlenek.
Forrás: www.kulturpart.hu
Osztojkán Béla 1948. február 8-án, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csengerben született. 1966-76 között a Ganz-Mávagban esztergályos, marós volt, majd 1977-t?l szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett, emellett újságíróként is publikált.
Els? generációs roma értelmiségiként részt vett a roma civil önszervez?dés els?, máig meghatározó szervezete, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége megszervezésében. 1989-ben megalapította a Phralipe Független Cigány Szervezetet, amelynek elnöke lett, majd a Magyarországi Roma Parlament szóviv?je, kés?bb f?titkára lett. A rendszerváltozás után, 1990 és 1993 között az SZDSZ tagja volt.
1994-ben a Magyarországi Cigányok Szolidaritási Pártjának szóviv?je lett, 1994-1995 között a Cigány Kisebbségi Önkormányzati Képvisel?k Országos Szövetségének elnöke volt. Osztojkán Béla 1994-t?l a mez?ladányi kisebbségi önkormányzat tagja lett, 1995-ben képvisel?jévé választották az akkor megalakult Országos Cigány Önkormányzatnak, amelynek a második ciklusban, 1999-t?l alelnöke volt.
1995-t?l az ország egyetlen cigány nemzetiségi középiskoláját, a pécsi Gandhi Gimnáziumot m?ködtet? Gandhi Közalapítvány titkára volt. Osztojkán alapító f?szerkeszt?je volt a Világunk, az Amaro Drom és a Phralipe cím? lapnak, amelyekbe haláláig rendszeresen publikált. A Phralipében közölt írásaiért 1997-ben Bezerédj-díjat kapott.
A magyarországi cigány irodalom kiemelked? alakjaként is számon tartott Osztojkán Béla verseiben a cigány és a magyar hagyományok, legendák, mítoszok keveredtek. A Halak a fekete citerában cím? önálló kötete 1981-ben jelent meg, amelyet a Hóesés h?ségben (1983), a Nincs itthon az Isten (elbeszélések 1985), az Átyin Jóskának nincs, aki megfizessen (regény, 1997) és a Bölcsek napkeletr?l (színpadi meseköltemény, 1998) követte. Átyin Jóska cím? regénye idén augusztusban jelent meg franciául.
Forrás: www.kultura.hu
Osztojkán Béla
Mint a pelikánok
(Bari Károlynak)
Mikor már nem ad sem a tenger
sem a föld sem az ?serd? mélye
elég eledelt, majd úgy halunk mi meg,
mint a pelikánok a nagy éhínség idején,
úgy halunk mi meg, hogy végs? akarásunk
utolsó szomorúságaként saját begyünket
tépjük majd fel, repedtszájú bajtársaink
csillapíthatatlan éhségére, úgy halunk
mi meg, hogy apró darabokban lassanként
etetjük föl önmagunkat, mint a pelikánok,
kikre rádermedt a dzsungel, s csak az marad
miutánunk, amit akkor nagyfájdalmunkban,
mint a pelikánok a tuhadt fül? éjszakába,
nagyon gyönyör?en, halálunkban eldaloltunk.
Forrás: www.virtus.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:31 :: Adminguru
