Szendrői Csaba : azúr

 

üvegszirmok kasán

egy kislánnyal szalad a ló

 

ha ló…

 

és már elég a világból

el velem.

 

Kirámol engem

az üresség

– ügyes légy! Én meg

még ülök

várom, látom ás…

a lendület

szemem dülleszti

meresztem hát

merev hátamon eleresztem

Mount Everestem

tetején az agy

csak jár

nekem is

egy kis magány

 

„A hasisból maradt még…

az ?r,

ma is

azúr”

Legutóbb szerkesztette - Szendrői Csaba
Szerző Szendrői Csaba 261 Írás
Csendben akarok lenni, de csak beszélek, néha beszélni akarok, olyankor hallgat a lélek, néha tekerem a szót is, néha csak elszívom a mondókám, néha csak gitározom az izomrostjaimon, olykor kísérem is gordonkán...