Németh Zsolt László : Mozaikok

Neked hittem tegnap még, s ennek ára,

hogy nem értelek, és válaszodra várok,

s bár konokul hazudnak a  számok,

id?t koldulok makacs vágyaimra..

Szemeid tiszta fénybet?s lapok,

kiolvashatom bel?lük alfától omegáig

rezzenéstelen és vibráló érzelmeid kottáit,

s a szavaid szabálytalan, rejtjeles ritmusok,

általuk állnak össze bennem a megfeneklett mondatok….

Legutóbbi módosítás: 2008.09.02. @ 20:09 :: Németh Zsolt László
Szerző Németh Zsolt László 37 Írás
Ha a bennem keringő, nyugtalanító, örömet adó gondolatokból egy keveset elmondhatok az embereknek, nyugodtabbak a napjaim, az álmaim s ezért csak hálás lehetek a Teremtőnek és Nektek akik olvassátok! A szociális szférában húzom az igát, néha embert próbáló feladat, de szeretem a hivatásom! Sikeres pályázatokon és publikációkon is túl, számomra nem az eredmények hajhászása a cél, inkább eljutni valaki-bárki belső ajtajáig... A rajz, festészet, zene sem idegen tőlem, motivációk számomra, ám igazán a lírában találom meg az önkifejezés leghathatósabb lehetőségét. Két ember: fiam és feleségem jelentik számomra az élet napos oldalát!