Németh Zsolt László : Zarándoklat

2008.07.08. Németh Zsolt László Vers 4
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
Négy nap gyalogosan, közel 200 km , kényelmetlen , kevés pihenés…
De megéri!

 

Jól tudom, hogy gyenge vagyok,

és néha csaknem megfagyok,

de a hangtalan szó felkeltett:

Ne panaszkodj, inkább eredj!

 Kesze- kuszán, kurtán- furcsán,

de követtem ?t az úttusán ,

hol minden kilóméterk?

önzésemnek zsákútjelz?,

 és fejfája a feszület,

mely tévutamból kivezet,

mohás földön, kavicságyon,

hol b?neimet szertehányom.

 Tán könyörül az ?sanyag,

s nem nyel el a h?vös agyag,

hogy célt érve megértsem,

miért várt ?,a kereszt tövében… 

 

 

 

 

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2008.07.08. @ 12:20 :: Németh Zsolt László
Szerző Németh Zsolt László 37 Írás
Ha a bennem keringő, nyugtalanító, örömet adó gondolatokból egy keveset elmondhatok az embereknek, nyugodtabbak a napjaim, az álmaim s ezért csak hálás lehetek a Teremtőnek és Nektek akik olvassátok! A szociális szférában húzom az igát, néha embert próbáló feladat, de szeretem a hivatásom! Sikeres pályázatokon és publikációkon is túl, számomra nem az eredmények hajhászása a cél, inkább eljutni valaki-bárki belső ajtajáig... A rajz, festészet, zene sem idegen tőlem, motivációk számomra, ám igazán a lírában találom meg az önkifejezés leghathatósabb lehetőségét. Két ember: fiam és feleségem jelentik számomra az élet napos oldalát!