Kerekesné Varga Veronika : VÁRAKOZÁSBA ZÁRVA

 

Sok ócska kilóméter zajlik mögötted,

mire fáradt járgányod megáll köhögve

a zsemleszín-fény? ablakaink alatt.

Csak az ebédb?l maradt neked pár falat,

de a nap színeib?l sajnos már semmi,

gyermeknyafogást rég ágyba kellett tenni.

 

Én is paplanom alól ugrom a csókért,

a messzir?l hazahozott kopott szóért,

de bazalttá nehezül az ölelés,

és az estébe ájult id? oly kevés!

Nem mesélünk sokat, ennyi elég mára,

árnyékod csörögve gurul a párnára

 

akár csak egy platónyi durva kavics.

Szelíden melléd gömbölyödöm magam is.

A szeretkezést már csak oda-álmodjuk

talán azt reméljük holnapra majd több jut.

Undok hajnal lép a kurta éjszakára,

s maradok örök várakozásba zárva…

Legutóbb szerkesztette - Adminguru
Szerző Kerekesné Varga Veronika 261 Írás
Sokszor írogatok kéretlenül.Most is bizonyosan éretlenül,Buzgón lelkesedve töretlenül,Néha eltalálom véletlenül.