Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:48 :: Adminguru
Sok ócska kilóméter zajlik mögötted,
mire fáradt járgányod megáll köhögve
a zsemleszín-fény? ablakaink alatt.
Csak az ebédb?l maradt neked pár falat,
de a nap színeib?l sajnos már semmi,
gyermeknyafogást rég ágyba kellett tenni.
Én is paplanom alól ugrom a csókért,
a messzir?l hazahozott kopott szóért,
de bazalttá nehezül az ölelés,
és az estébe ájult id? oly kevés!
Nem mesélünk sokat, ennyi elég mára,
árnyékod csörögve gurul a párnára
akár csak egy platónyi durva kavics.
Szelíden melléd gömbölyödöm magam is.
A szeretkezést már csak oda-álmodjuk
talán azt reméljük holnapra majd több jut.
Undok hajnal lép a kurta éjszakára,
s maradok örök várakozásba zárva…
