Kovács Beáta : Gyertyáink

Életünk tanui ők…

  

       

Két gyertya lángja olvadt egyé szememben. Ugyan egy apától lettek, mégis két különböző részét világították meg életemnek.

Az egyik több éjszakán át utánozta lángját szenvedélyem tüzének. A másik, estéről-estére figyelhette rohanását magányos életemnek.

Az egyik szerető, a másik magányos lány szemlélője és most itt égnek mindketten, írásomat figyelve. Lesik ujjaim kusza útját, és egyikük közben meg van róla győződve,  csakis ő láthatta  életem minden boldog pillanatát.

 – Én adtam fényét szerelmes éjszakáknak.  Én voltam ki látta milyen boldog, amikor egy ébredést ölelésben él át. Láttam szemeinek csillogását, amikor azt mondták neki „szeretlek”. Hallottam szíve dobbanását amikor a férfi az ajtón belépett. Mikor együtt voltak az arca boldogságtól sugárzott. Te nem láthattad mindezt, hisz neked a magány jutott, hisz szomorú pillanataiban volt, hogy  téged a tükör mellet meggyújtott. Csak azt láthattad, ahogyan zokog, mert elhagyták, ahogyan fájlalja élete minden bánatát. Hisz ez egy új hely, hol egyedül éli életét. Nincs itt a családja, sem barátok, kiknek elmesélhetné, boldog szerelme bánatos befejezését. Magány és fájdalom mi kijutott te részednek, a boldogság az miben én örökké fürdőztem.

 

A másik gyertya egy darabig engem figyelt s hallgatott, majd váratlanul így válaszolt:

– Igazad van. Én adtam fényét mikor bánatosan a tükörbe bámult. Én láttam mikor zokogva a párnába borult. De én voltam az is, aki meglátta felcsillanását a szabadság örömének. Én voltam ki látta felnőtté válását egy gyermeteg léleknek. Tanúja voltam, ahogyan egy szerető teljes emberré lett. Ez a nő tegnap, új életre ébredt. Egy életre melyet sem a magány, sem a páros ágy nem határozhat meg. Ezért is van az, hogy most mindketten égünk, egy új életet köszöntve a másvilágra térünk.

 

 A lángok pislákolni kezdtek, s mire oda néztem, már mindkettő semmivé lett. A fiókból kivéve, új gyertyát gyújtottam. Figyelt, s némán azt gondolta:

– Milyen szerencse, hogy olyan ember életét világíthatja, ki örömét, s bánatát egyaránt megmutatja.

 

   

 

Legutóbb szerkesztette - Kovács Beáta
Szerző Kovács Beáta 3 Írás
Nagyon szeretek olvasni és írogatni. Biztos vagyok benne, hogy itt rengeteg olyan személy és írás van, akiktől és amikből tanulhatok.Előre is köszönöm.