Esti vendég Koosán Ildikó kezében bontatlan üveg orosz pezsgő, két talpas pohár utca felől az ablakpárkányomra rakta, s becsöngetett, ma van a születésnapja hatvanhárom lett, jól bírja magát, köszöntötte az egész család, rokonok , ismerősök engem tiszteletből keresett, fényezzem én is az ünnepet, köszöntsem fel őt, pezsgőt hozott a legjavából; évek óta gondozza a kertet, nyesi, nyírja,/ s a fűkaszától virágok hada reszket/ amúgy a jó szándék megtestesítője kérhet bármit az ember tőle utána jár, csak legyen belőle haszna elvállal, javít, reparál hintaágy, rossz kuka, kilincs megjavul nála mind s most, hogy leáldozóban a mesterek világa „ Valaki” lehet; számítanak rá, s nem hiába; péksegéd volt legénykorába: „a céghez kenyérbevetőnek kerültem felfűtött kemencék ölébe küldtem temérdek pufókra hizlalt szabvány – szabatos egyenkenyeret” 2016. augusztus 27.
