Seres László : Verset írni

Mikor verset olvasok,

verset írni volna kedvem,

mint a tűznyelő

szomjat oltani

megálmodott Kedvesemmel,

akit sose láttam,

mégis

lelkemből tör elő.

 

De tudom, ez csak hamisítvány,

a tűz, a láng, a vers,

a megálmodott Kedves.

Ha leírom,

nincs már.

 

Mikor verset írok,

verset olvasni volna kedvem.

 

Legutóbbi módosítás: 2011.02.12. @ 13:40 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.