Vihar közeleg
Sötét, árnyas felh?k úsznak az égen,
menydörgés robaja száguld át a térben.
Még zümmögnek a legyek odakinn a réten,
de már a pillangók ne szállnak a szélben.
Nézem a hegyeket, a mozdulatlan erd?t,
a tarka, színes réten átsuhanó szell?t.
Néhol még süt a nap, de a tornyosuló felh?
biztosra ígéri a vihar mindjárt elj?.
A napsugarak cirógatva simogatnak még,
világoszöld színben pompázik a rét.
Dühös, vad, fekete lett felettem az ég,
elsöpri a széllel a napnak melegét.
Elt?nik a fény, a sötétség gy?zött.
A színpompa megfakult, s az égi áldás ömlött.
A lezúduló es?víz kispatakja csörgött,
elmosva az út porát, a megtisztulás eljött.
——————————————————————-
Edit Kedves, lerágott csont 🙁 gyöngén megírva.
Legutóbbi módosítás: 2009.09.22. @ 07:01 :: Szmolényi Edit