Vandra Attila : Vásár

Képtelen vagyok a m?fajt meghatározni… Egy párbeszéd… s el lehet gondolkodni rajta…

– Mutass nekem egyetlen embert a Földön, ki több szenvedést okozott nekem! Aki miatt több könnyet nyeltem! Aki miatt többször vonultam el nyalogatni sebeimet!

– Nem tudok…

– Szerinted akad még egy ember a Földön, ki többször sértett vérig? Ki többször vágott fejemhez vaskosabbnál vaskosabb sértéseket? Ki jobban tudná, mi a gyenge pontom, mi fáj nekem, s kegyetlenebbül vájkálna fájó sebeimben?

– Nem hiszem, hogy lenne… Még ellenségeid sem.

– Van-e még olyan e Földön, aki képes lenne jobban megalázni, becsületemet sárba tiporni? Ki jobban értene hozzá, hogy megtépázza önbecsülésemet?

– Valóban nincs. Talán még a f?nököd sem.

– Született-e még valaki e Földre, aki ennyire ki tudna hozni a sodromból, könnyebben kihozná bel?lem a dühöng? vadállatot, elhomályosítani a racionális gondolkodásomat?

– Kizárt dolog. Erre még anyósod se lenne képes.

– Van-e még valaki, aki több számításomat húzta volna át, ki miatt több dédelgetett tervemr?l, kedves szórakozásomról kellett lemondanom?

– Nincs. Talán még a gyermekeid miatt sem…

– S mondd, mit kaptam ezért cserébe, hogy megérje mindezt elviselni?

– Két gyermeket, s a szerelmemet!

 

 

Legutóbbi módosítás: 2009.03.29. @ 13:40 :: Vandra Attila
Szerző Vandra Attila 746 Írás
Fő foglalkozásom minden lében kanál. Vegyészmérnöki diplomával sok mindennel foglalkoztam, a legkevésbé a mérnöki életpályával, amelyet otthagytam, miután két évet lehúztam a feketehalmi „színes pokolban.” Azóta főállásban kórházi biokémikusként dolgozom, de másodállásban tanítottam kémiát, biokémiát, fizikát, vitatechnikát és kommunikációelméletet. Önkéntes „munkahelyeim” és hobbijaim még színesebbé teszik a foglalkozásaim palettáját. Számomra meghatározó volt a vitamozgalommal való találkozásom, mely után dominóeffektusként következett a meggyőzéselmélet, pszichológia (tranzakció-analízis) matematikai és pszichológiai játszmaelmélet, neveléselmélet, konfliktuskezelés… lehet valami kimaradt. Hobbijaim: a főzés, természetjárás, utazás, fényképezés, történelem, nyelvészet, az unokázás, és ja persze, szinte kihagytam: az irodalom! Maximalistának tartom magam, amihez fogok, azt szeretem jól végezni, de nem vagyok perfekcionista. A tökéletességtől hidegrázást kapok. Hiszem, hogy egy írónak nem az a szerepe, hogy tükröt mutasson a a társadalomról. Arra ott vannak a hírműsorok. Sokkal inkább az, hogy elgondolkoztassa az olvasót. Egyes írásaim “befejezetlen” , nyitott végével pont ez a szándékom.