Grin Sándorné : Sötét

2008.12.01. Grin Sándorné Vers 13
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

Sötét van.

Könnyeim,

csillogó könnyeim

nem hoznak fényt,

csak peregnek,

hullanak.

 

Egy cseppjét

tenyeredbe rejtem.

Felajánlom.

Talán neked

ragyogni fog

égi gyöngyként

embertelen,

szurok sötét

éjszakádban.

 

Legutóbbi módosítás: 2008.12.01. @ 10:00 :: Grin Sándorné
Szerző Grin Sándorné 0 Írás
Ami engem illet, azokat a költőket szeretem, akik tudnak verset írni, azokat az orvosokat, akik tudnak gyógyítani, és azokat a festőket, akik tudnak festeni. Oscar Wilde ...sajnos egyik kategóriába sem tartozom , viszont rendkívül szerethető vagyok...már-már idegesítően .