M.Simon Katalin : Édes talány

Nyomtatás

Hervadó kertemben,

Öreg fa ágán leltél tanyára,

Ó, ékes madár!

Honnan a jöttöd, mi űzött felém,

Lelkemnek gyógyír,

Te, édes talány?

Tollad bársonyán ég tüze lángol,

Szemed gyémántja titkos végtelen,

Létemnek dalod égi ajándék,

Melyben irgalom hangja terem.

Ne hagyj el többé, az égre kérlek,

Kertem csendjében légy örök lakó,

Látásod legyen öröm szívemnek,

Lelkemre balzsam szelíd dalod!