Együtt dolgozott Gaál Istvánnal, Rózsa Jánossal, Kardos Ferenccel, Huszárik Zotánnal, Ranódy Lászlóval és másokkal is.
1933, Tura
Tiszteletbeli tag
A Színház- és Filmmûvészeti Fôiskola operatôr szakán 1957-ben végzett. Diplomamunkája a Gaál István által rendezett Pályamunkások címû etûd volt. Rendezôként is (Cigányok), operatôrként is (Oda-vissza; Tisza-ôszi vázlatok) költôien megformált dokumentumfilmekkel kezdte pályáját majd a 60-as és 70-es években nemzedékének egyéni látásmódú képírójaként meghatározó szerepet játszott a magyar filmmûvészet fellendülésében. Alkotótársa volt Kósa Ferencnek (Tízezer nap; Itélet; Nincs idô; Hószakadás) és Szabó Istvánnak (Apa; Tûzoltó utca 25.; Budapesti mesék).
Úgy alkalmazkodott a különbözô világlátású rendezôkhöz, hogy eközben maradéktalanul kibontakoztatta látványteremtô képességének sokoldalúságát, gazdagságát és kifejezôerejét. Mûgonddal megkomponált képein az emberi arc és a magyar táj árulkodó módon vallott arról, hogy mi történt az emberben és az emberrel a történelmi kataklizmák során.
A hatvanas évek második felében rendezôként is bemutatkozott. Az önéletrajzi motívumokban gazdag Feldobott kô (1968) fôhôse egy fiatalember, akinek eszmélôdése a magyarországi sztálinizmus legkomorabb idôszakára esik. „Számon kérik tôled a történelmet s igazuk lesz. Kérd számon a történelemtôl az embert s igazad lesz” – hangzik a film mottója, amely máig érvényes ars poeticája a rendezônek.
Pályája a 80-as évek elejétôl kezdve ismét a dokumentarizmus igézetében alakul. Elkészíti a II. Magyar Hadsereg tragédiáját felidézô 25 részes Krónikát, illetve ennek moziverzióját, Pergôtûz címmel, majd Bábolna múltjáról és jelenérôl forgat nagyívû szociográfiát. Figyelme azokra a kollektív történelmi fájdalmakra irányul, amelyekrôl évtizedeken keresztül tilos volt nyilvánosan beszélni. A bukovinai székelyek közelmúltbeli hányattatásait tárja fel (Sír az út elôttem), a háború következtében idegen fogságba került, elhurcolt és meggyötört emberek sorsával figyelmeztet múltunk keserves üzenetére (Csonka Bereg; Te még élsz?; Lefegyverzett ellenséges erôk; Magyar nôk a Gulágon).
Filmográfia
Pályamunkások (1957); diplomafilm **
Busójárás (1959) **
Festenek a gyerekek (1959) **
Virágát a napnak (1960); kkj. *
Szorongó varázs (1960); kkj. **
Ki bírja tovább? (1961); kj. **
Hajnal után sötétség (1961); kkj. **
Cigányok (1962)
Fôdíj – IV. Magyar Rövidfilmszemle, 1963.;
Bronz Galamb különdíj – Lipcse, 1963.;
A legjobb nemzeti mûsor – Krakkó, 1964.;
Legjobb rövidfilm – Magyar Film- és Tévékritikusok díja, 1964.
Oda-vissza (1962) **
Tisza-ôszi vázlatok (1962) **
Asszony a telepen (1962); j. **
Groteszk (1963); kj. **
Egyedül (1963) *
Magyar Film és Tévékritikusok díja, 1964.
Férfi arckép (1963) **
Éva A 5116 (1963) **
Sodrásban (1963); j. **
Gyerekbetegségek (1965); j. **
Apa (1966); j **
Tízezer nap (1967); j. **
Ünnepnapok (1967); j. **
Öngyilkosság (1967); kj. **
Vízkereszt (1967) *
Dokumentum- és riportfilm kategória díja
– Miskolc, 1968.;
Dokumentumfilm kategória fôdíja
– Oberhausen, 1968.
Feldobott kô (1968); j. *
Fôdíj és a Legjobb férfi alakítás díja Balázsovits Lajosnak – V. Magyar Játékfilmszemle, Pécs, 1969.;
Legjobb rendezés – Magyar Film- és Tévékritikusok díja, 1970.
Pro Patria (1969) *
Kísérleti film kategóriadíja – Miskolc, 1971.
Ítélet (1970); j. **
Szinbád (1971); j. **
Teszt (1972) *
Csudavilág (1972); rövidfilm **
Tûz vagyok (1972) **
Nincs idô (1973); j. **
Tûzoltó utca 25. (1973); j. **
Hószakadás (1974); j. **
Holnap lesz fácán (1974); j.
(társoperatôr: Jankura Péter) *
Árvácska (1976); j. **
Budapesti mesék (1976); j. **
Erdei Ferenc (1976-80) **
Portré Csoóri Sándorról (1977)
Szeretném, ha szeretnének (1977) **
Nyolcvan huszár (1978); j. *
Pieracavalli-emlékplakett – Verona, 1978.
Circus Maximus (1980); j. **
Mérkôzés (1980); j. **
Égi kökényfák alatt (1980) *
Néptanítók (1981)
Pergôtûz I-V. (1982)
Legjobb dokumentumfilm díja
– XV. Magyar Játékfilmszemle, 1983.
Krónika I-XXV. (1982)
Fúga (1982)
Bábolna I-VI. (1984-85)
Társadalmi zsûri fôdíja – XVIII. Magyar Játékfilmszemle 1986.;
Legjobb rendezés – Magyar Film és Tévékritikusok díja, 1987.
Orpheus és Euridike (1985); j. **
Dózsa (1985); tévéjáték
Sír az út elöttem I-IV. (1986-87)
Társadalmi zsûri fôdíja (megosztva)
és a szakmai zsûri rendezôi díja
– XIX. Magyar Játékfilmszemle, 1987.
Jeles napok I-III. (1987)
Tüske a köröm alatt (1987); j.
Társadalmi zsûri különdíja
– XX. Magyar Játékfilmszemle, 1988.;
Fôdíj, a FICC elismerô oklevele
– Karlovy Vary, 1988.;
Zsûri elismerô oklevele és az újságírók díja – Aurillac, 1988.
Csonka Berg I-II. (1989)
Kiemelt alkotói díj dokumentumfilm kategóriában – XXI. Magyar Filmszemle, 1989.
Te még élsz? (1990)
Könyörtelen idôk (1991); j. *
Lefegyverzett ellenséges erôk I-II. (1991)
Magyar nôk a Gulágon I-III. (1992)
Legjobb történelmi dokumentumfilm díja
– XXIV. Magyar Filmszemle, 1993.
Vigyázók (1993); j.
Legjobb nôi alakítás díja Nagy-Kálózy Eszternek – 25. Magyar Filmszemle, 1994.
Aki magyar velünk tart I-II. (1994)
A vád (1996); j.
Legjobb nôi alakítás díja Lázár Katinak
– 28. Magyar Filmszemle, 1997.;
Arany Szôlôfürt díj – Lagów, 1997.
Indiai képsorok I-V. (1997) *
Bangkok, a kelet Velencéje (1997) *
Kitüntetései
1963 SZOT-díj
1968 Balázs Béla díj
1974 Érdemes Mûvész
1978 Kossuth-díj
1983 Március 15-i Érem
1987 Kiváló Mûvész
1991 Stephanus Rex
1992 Emléklap-1956
1993 Ullein – Reviczky-díj
1994 Magyar Köztársasági Érdemrend
Középkeresztje
1995 Tura nagyközség díszpolgára
1995 Tôkés László Alapítványi díj
1997 Politikai Elitéltek Közösségéért
Érdemkereszt
1997 Magyar Örökség díj
1997 „Hûség a Hazához” Érdemkereszt
1998 Pest megye díszpolgára
1999 Magyar Mûvészetért díj
www.made.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:31 :: H.Pulai Éva
