Kováts Eszter : Emlékezz

Vajon retinád ?rzi-e még
arcom kuszált határait?
Emlékeznek-e ujjbegyeid,
milyen volt b?röm érintése?
S az orrban az apró pihék
tudják-e illatom?
A szád ismeri még
úgy, mint magát, az enyém?
Megértenél-e, mint régen,
ha karod a karomhoz ér?
Beszédem rikács volna-e neked?
S ha megszorítanám a kezed,
hinnéd-e néha, hogy borzol
titkos északi szél?

 

Ritkábbak most a fények,
és lassabbak…
Világokat utaznak,
míg hozzád elérnek.

Az emlékezet útjain
hová cammognak,
merre tartanak
azok a pillanatok?…
Öröklétbe vagy mulandóságba?

Legutóbbi módosítás: 2008.09.15. @ 12:47 :: Kováts Eszter