Kőmüves Klára : – születtem lenni –

(1)
Születtem lenni, célom a lét –
szerepbe bújva játszi mesén
növekszik bennem mennyei
kincsem, csak nyomot hagyok
a poros kilincsen.
(Nyitok magamba, tiszta a tér –
szemem lecsukva, látom a fényt.
Borong ezer nap, követnek árnyak,
azzá lettem, mi voltam anyámnak
– méhében egykor köldöke táplált,
álmaim ringató szívdobogásán
nyíltak a sejtek, nőttek a szervek, s
ma belém szövődnek, akik szeretnek.)
(2)
Világra jöttem, játszani szépen –
főhős lenni a saját mesémben.
Legyőzni sárkányát a napnak,
mi tüzét szítja a virradatnak.
(Nyitok magamba, óv a titok –
mélyre merülve fent maradok.
Egyre csak távolodik, ami bánthat,
hisz bízva magasban tűröm a káoszt
– míg illan az átok, kibomlik a lényeg,
amit csak látok; porvidékek.)
(3)
Gondolat lettem. Küldtek. Jöttem.
Beértem mindig pár köszönömmel.
Szándékom csak múló kényszer –
épül a lélek, tisztul a fészkem, hol
majd dideregve bújunk össze, kik
nem voltunk soha összekötözve,
csak egy nap az Isten látva az álmunk
egybe terelte a szívdobogásunk.

Legutóbbi módosítás: 2020.12.01. @ 19:19 :: Bereczki Gizella - Libra
Szerző Kőmüves Klára 706 Írás
Később talán hosszabban bemutatkozom, most csak annyit; vidéki vagyok és főleg a verseket szeretem (olvasni ...és írni is :))