ez az ország Tiéd-e még, Uram?
hallod, mit kérdeznek angyalaid:
Szent István földje, ugyan hová,
merre halad Napod alatt, ó, Urunk,
s pillantásodra sem méltó szerencsétlenkedésre
van-e még türelmed figyelni egy kicsinyég,
van-e még értelme utat és sáncot mutatni,
adni folyók menedékvölgyét a vészben,
hegyek, oldalak hűvös fenyves pihenőit simítani
e hittel hozzád fohászt rebegő, hajtott népre,
Szent István felszabdalt országára
felsüt-e még valaha Napod,
s számló barázdákra ráhajtod-e majd kalászok dús fejét,
vagy Ninivé-vé engeded válni önbűnén kívül,
a hajtóknak adva igazat, ó, Uram?
……………………………………………………………………….
… a „magosság” nem zendül,
fenyőbojtok s pusztai bogáncsok alatt
egy kis nép bújva, küzdve menti a holnapot…
