BALATONI SIRÁLY

 

Rablók kampós csőrű faja,

rettegi a halak raja,

jajdul a csönd, szárny csapatol,

ahogyan a vízből rabol,

rossz hajlam dúl a madárban,

s más fészek sincs biztonságban,

mégis hozzá nőtt a tájhoz,

mint a hangja a síráshoz,

tollruhája csillón fehér,

s ott szürke, hol szárnyához ér,

pár tojást ül hónap hosszat,

s a fióka falatozhat,

ha csipkedi a kis boldog

csőr végén a piros foltot,

s terem a víz, ha fölszántják

nyugalmát a szárny-barázdák.

23látogató,1mai

Szerző Böröczki Mihály - Mityka 979 írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.

2 Komment

Hagyj üzenetet