Varró Brigitta : Újratervezés

Nyugalmas életünk egy pillanat alatt ténylegesen megváltozott. Igazából a változás már jó ideje zajlott a felszín alatt. Csendben, észrevétlenül, s most olyan hirtelen vált láthatóvá, akár a hosszú tél után a világosság. Egyszer csak feltűnik, hogy már nincs olyan sötét. Ilyen volt ez is — ráébredés.

Ma este is sokáig babrálta a telefonját. Nem hagy nyugodni a gondolat. Mostanában megváltozott. Türelmetlen velem, hideg és láthatóan idegesítem.

Bizonyosságot akarok. A sejtéseimre, a megérzéseimre, az álmaimra. Egy ideje álmomban egy nővel van. A nőnek feltűnően jó a segge, viszont nincs arca. Legalábbis én nem láthatom. Visszatérő álom ez.

Nem hagy nyugodni a telefon gondolata. Az enyém volt ez a kis Nokia.5762-vel oldódik, én viszont egyre feszültebb leszek.

Remegő ujjakkal… Andreas név alatt üzenet. Ki ez az Andreas? Jól esik, hogy gondolsz, s figyelsz rám —írja és, hogy a főnöke is azt mondta tegnap, hogy milyen jó segge van. Felhívom szám nélkül.

— Hallo tessék — csicsergi egy női hang.

Ledermedek. A lábam remeg. Szeretője van!

Nézem, ahogy alszik, hallgatom a szuszogását. A remény helyét elfoglalta a bizonyosság. Ezt akartam nem? Ezt kerestem: a bizonyosságot.

Felébresztem. Gyűrött fejjel néz rám:

— Mi van?

— „Jól esik, hogy gondolsz, figyelsz rám” — motyogom.

Kiegyenesedik.

Tovább mormolom az egyszer elolvasott, örökre belém égett szavakat.

Csend.

— Barátnőm van.

Barátnő. Cseng a szó a fülemben. Nem szeretője van, hanem barátnője. Ez a nő nem állt meg a hálószobánkban, hanem már a nappalit is elérte.

Lélektárs.

Beigazolódott az arc nélküli nő létezése. Így belebarmolni valaki életébe…— ehhez nekem se lenne arcom.

Na és most? Hogyan tovább? Hogyan lehet így tovább élni? A tudattal, hogy most már hivatalosan is hárman vagyunk.

Ezer gondolat bombázza az agyamat. Váljunk el, azonnal. Tűnjön el az életemből. Ez nem az én életem. Az nem ilyen. Én nem írok ilyen forgatókönyvet magamnak. Vagy mégis?

A következő reakcióm a hirtelen pánik után, hogy vissza kell hódítanom. Mégis csak én vagyok az igazi, vagy mi a csoda. Nem ez az Andreas, aki csak egy huszadrangú epizód szereplő az életünkben a formás seggével.

 

Legutóbb szerkesztette - Varró Brigitta
Szerző Varró Brigitta 27 Írás
"Ki minek gondol, az vagyok annak... Mért gondolsz különc rokontalannak? Jelet látsz gyűlni a homlokomra: Te vagy magad, ki e jelet vonja. S vigyázz hogy fénybe vagy árnyba játszik, Mert fénye-árnya terád sugárzik. Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról: Rajtam látsz törvényt saját magadról." (Weöres Sándor) Köszönöm szépen Ilcsinek, hogy itt lehetek. Írásaimban leljétek örömötöket :-)