Mielőtt…
a madarak szárnyra kapnak
repedni kell a tojáshéjnak
ki kell nyílni a szemeknek:
eltemetnek eltemetnek
Mielőtt…
a madarak szárnyra kapnak
repedni kell a tojáshéjnak
ki kell nyílni a szemeknek:
eltemetnek eltemetnek
összeroppan szelídségem
és porrá válik minden érdem
nem marad már nekem semmi
el kell menni el kell menni
árverezés alatt házak
a fiókák falatra várnak
az Isten is csak szunyókál
nem gondol rám nem gondol rám
szép hiteink összetörnek
meggyötörnek a „sárga szörnyek”
téli tájba fagyott álmok:
hát mit várok mit is várok
nincsen pogrom mégis űznek
a szavak szájba keserülnek
gúzsba kötve nincs mit tenni:
el kell menni el kell menni
2014. december 13.