Havas Éva : Nevemen szólított az éj

“hisz ott még velem vagy kedvesem”

Nevemen szólított az éj.
Tudja, én mindig fent vagyok.
Viszonyunk már szinte tökély,
pompáját adják kósza csillagok.

Homlokom felhőzi hiány.
Szeretfoszlott mellőlem mindenem.
Csak fakó holdkorong mi vár.
Csak éji árny, mi suttog énnekem.

Ha testem álomba szenderül,
a képzelet játszik velem.
Szívemre boldogság terül,
hisz ott még velem vagy kedvesem.

Legutóbb szerkesztette - Havas Éva
Szerző Havas Éva 370 Írás
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel. Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin... Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))