Ószeres „az ószeresből jelenleg szerény a kínálat” Garaci L. múltból előhalászott figura manapság szinte ismeretlen, elfajzott késő utódok hada sorakozik képzeletemben, de mindhiába, el nem érik a kereskedés elit fokát hol az eladó minden régit, s félig új kacatot, szűk ruhát előre összegyűjtve várta jelenjen meg az ószeres, útba’ a székláb, és a támla, két kilo toll gazdát keres… „kacsanéni” jutott eszembe, falun lakott és fürge volt, a falat mondják folyton meszelte, ettől tán jobban ment a bolt; hosszú, lompos kabátba télen, nyáron ugyanaz gombtalan, nyugtattak, tőle nem kell félnem a „rosszakhoz” más zsákja van… kacsázó léptein átvonult az élet minden vesszőcsapása, hajnaltól amíg bealkonyult rossz kordéján a falut járta; akaratlan is megkönnyezem: sárga csillag a rossz kabáton, rab varjú lépdel félszegen, elnyeli végleg őt a távol… 2015. április 21.
