Marthi Anna : Gondolatok egy másik lélekről

Klára “lázrajz” című verséről

 

… lázrajzodon merengek,

reggel félálomban mielőtt kinyílik

és szűri szemem a ködbe érő tájat;

mese is meg álom, de valós; a kakaó

ízét itt jobban kedvelem, de a sárga

nyuszi-zacskósat nem… beleélhetem

magam lelkedbe szavak által -kukucs,

gyerek maradtam mert értelek-, vagy

finom közeledést tudsz, puhán fűzni

gondolatokat, kibontani érzelmeket,

hallod: kevesebb… több, aztán szép

is lehet, szürkével hinted be virágok

helyett hó-paplanodat, végül csaknem

kifelejted a sok szarkalábat, számold,

lila színű formát kapsz, arcon virágzó

lélekportrévá lesz versed, mért nem

szóltam én a medve-tóról, tulipánról,

maradj fehérgalamb, varjú-tollas író.

Legutóbb szerkesztette - Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1318 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak