Az Év Gyermekkönyve-díjat az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Szekciója ítéli oda az el?z? év legjobb, legsikeresebb új magyar gyerekkönyveinek, illetve azoknak, akik kiemelked?t nyújtottak a gyerekeknek szóló irodalom, illusztráció, könyvkiadás valamely részterületén.
Életm?ve, munkássága elismeréseként Év Gyermekkönyve díjat kapott a tavaly elhunyt Békés Pál, Volt egyszer egy cím? könyvéért Máté Angi, Módra Ildikó Trapp cím? kötetének illusztrálásáért Szalma Edit, Rudyard Kipling Hogyvolt-mesék cím? könyvének fordításáért Elekes Dóra és Greskovits Endre, a Csodaceruza cím? folyóirat pedig ismeretterjeszt? tevékenységért.
Az IBBY Honour List oklevelet Czigány Zoltán vehette át Csoda és Kósza cím? könyvéért, a Pozsonyi Pagony e kötet kiadójaként, Békés Rozi Muzi – A múzeumkerti fiúk illusztrálásáért, Pacskovszky Zsolt az Ágrólszakadt Tóbiás fordításáért és a Móra Könyvkiadó e két utóbbi kiadvány kiadójaként. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának okleveleit a tagországokban az utóbbi két évben publikált kiemelked? kötetek írói, illusztrátorai, fordítói kaphatják.
Rényi Krisztina, az IBBY magyar szekciójának elnöke a díjátadón elmondta: a 2010-ben elhunyt és most posztumusz kitüntetett Békés Pál, József Attila-díjas író, m?fordító, drámaíró tíz évig töltötte be az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának elnöki posztját, s aki a huszadik századi gyermekirodalom kiemelked? egyénisége volt, regények, színpadi m?vek és adaptációk, gyerekkönyvek, m?fordítások szerz?je. Kiemelte a Kétbalkezes varázsló és a Fél?lény cím? meseregényt, ez utóbbi Rényi Krisztina szerint „megérdemelné, hogy sok-sok nyelven olvashassák a gyerekek és feln?ttek”. A díjat az író családja vette át.
Máté Angi éppen úgy csinál költészetet a meséb?l, mint Andersen – méltatta a szerz?t Gombos Péter, a Magyar Olvasótársaság alelnöke.
„A szerz? tizenkilenc gyönyör? mesén keresztül vezet végig minket egy furcsa helyen, ahol a félelmek, a remények és a vágyak diktálnak, irányítnak. Mi ez a furcsa hely? Ez a mi világunk. Mert bár az emberek csak mellékszerepl?i lehetnek a történeteknek, valójában rólunk szólnak a mesék. Leginkább arról a vágyunkról, hogy valami fontos, valami komoly, valami mély kapcsolatot szeretnénk. Amilyet a virág a nappal, a holdvilág a k?vel, az alagút a vonattal, az ég a földdel.
Mégis csak különös világ ez, mert itt az almafa megtanulja szeretni az ?t rágó hernyót, s míg korábban a gyümölcsök rettegték a soklábút, a mese végén boldogan kacagva, himbálózva fogadják a csiklandozó vendéget.”
„Szalma Edit illusztrátori munkásságára jellemz? a sokszín?ség, sokoldalúság és a professzionális szakmai felkészültség. M?vészete egyedi, senkivel össze nem téveszthet? és ez nem kevés a mai divatirányzatok tengerében. Az említett sokoldalúsága mellett érdekl?dése rendszeresen visszakanyarodik a cirkusz világához, ahhoz a világhoz, amit csak a nagybet?s CIRKUSZ (ami maga az élet) tud adni. A porond, a színpad, amit látunk a varázslatok helyszíne, félelmek, örömök, a csoda újra átélésének vágya, az átváltozások varázslata mind, mind megidéz?dnek lapjain. Ezen a porondon minden megtörténhet: újra átélhetjük a gyermekkor felh?tlen, szabad örömét. Újra találkozhatunk kedvenc meseh?seinkkel és mi is belekerülhetünk a fantáziavilág forgatagába.” – fogalmazott Sárkány Gy?z?, a Magyar Illusztrátorok Társaságának elnöke.
Hogyan lett a süntekn?s? Mindannyian tudjuk a választ: élt egyszer egy sün meg egy tekn?sbéka, akik túl akartak járni az ifjú jaguár eszén, s hogy egyiket vízbe ne dobja, másikat ki ne kaparja tekn?jéb?l, addig-addig gyakoroltak, míg mindketten körbe-karikába hemperg?z? páncélosok nem lettek. Valahogy így szól Kipling meséje. Csak ketten gondolhatják csöndben: a süntekn?s talán úgy lett, hogy Jékely Zoltán nem ismerte a tatut. Ám Elekes Dóra és Greskovits Endre – Rudyard Kipling „evolúciós magánmitológiájának” újrafordítói – els?sorban nem azzal tör?dnek, hogy többek közt az internet felbecsülhetetlen segítsége nélkül hol s miként fogott ki Kipling Jékely Zoltánon és Szász Imrén. Tisztelettel és internettel fogták Kipling híres mesekönyvét, és teljességre törekedve lefordították a magyar olvasóközönség számára már ismer?s meséket ugyanúgy, mint az eddig ismeretleneket; Elekes Dóra még a meséket kísér? versek ért? tolmácsolására is vállalkozott – mondta Tamás Zsuzsa, a prae.hu gyerekrovatának vezet?je.
Díjazták a Csodaceruza cím? folyóiratot, amelyet Sándor Csilla Mária 2001-ben indított. Kucska Zsuzsa, a Magyar Könyvtáros Egyesület (MKE) Gyermekkönyvtáros Szekciójának elnöke azt mondta, a lapot jó kézbe venni, lapozgatni vagy elmélyülten olvasni. Felidézte, hogy a Csodaceruzának tematikus számai jelentek meg, és megemlékezik a gyerekírókról, és közzéteszi az olvasáskutatás híreit, valamint az olvasás megszerettetésének ötleteit.
Forrás:
hirado.hu
ibby.hu
csodaceruza.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:39 :: H.Pulai Éva
