G?gös thébai asszony,
hangtalan szikla a bércen,
reményed Létó oltárán
babérfa csontjába n?tt,
lettél szoborba vésett szégyen.
Hideg ketrecbe zárva
semmibe ölelt az árnyék.
Összetört büszke hangod,
s az ég piszkos tükréb?l
arcodba nézett a szándék.
Csak a szél zúg rekviemet
sikítva szemed üregén.
Hét fiad büszke szálfán
hiába tartotta az eget;
h?sök a hallgatás szekerén.
Hét lányod sebzett melleden
csendre hajtotta fejét,
s a bel?led kiszakadt
g?gös, tékozló hajnal
megölte gy?zelmed erejét.
Mindörökre magányba öntött
a kövekbe metszett bánat.
/ Niobé thébai királyné, Tantalosz lánya. 7 gyönyör? fia és lánya volt. Miután megtagadta, hogy Létónak áldozzék, Apollón és Artemisz lenyilazta gyermekeit. Az anya k?vé vált fájdalmában /
Legutóbbi módosítás: 2011.04.10. @ 16:36 :: csontos marta