mint mai bankár fiókjában a mai kivonat
ne hidd hogy szeszben oldott drog
ne hidd hogy szeszben oldott drog
felkerekedem befogom a csöndet
minden olyan bizonytalan mint mai költ? látomása
mint mai bankár fiókjában a mai kivonat
ne hidd hogy szeszben oldott drog
valami pénzr?l van benne szó
pocsékul teljesít a t?zsde
de revolver helyett felhív egy terroristát
eleget költött a kiképzésére
ideje hogy öngyilkos legyen
elkerekezem mert páncélozott kocsim
alá nem látok bár megemeltem
a kerékpárom és nehéznek találtam
el?veszem a mobiltelefont
és a vázat egy fához támasztom
csak messzir?l nézem a kíváncsiakat
jön már titkos alkalmazottam
a zsebemben tartott kezem megnyomja
detonátort
( jobban teljesít a t?zsde)
nekem az kell hogy zuhanjon
mint toronyból
maga a torony
maga még él
minden olyan biztos mint holnapi költ? látomása
mint mai bankár fiókjában a holnapi kivonat
—-
És egy gondolat, amit értek, érteni vélek, de ez így, ebben a formájában nem lett az a vers, amire azt mondjuk A VERS. Vannak benne jó gondolatok, jelenünk kiforgatott világa, de te is tudod István, az kevés, hogy meg-meg töröd ( most is sokszor rossz helyen ), verssé formázod, hisz amíg a gondolatot nem bontod ki, hanem „virágnyelven” írod, addig csak egy pillanatnyi állapotjelentés marad, pedig érdemes lenne dolgozni vele.
********************************************
Valóban!
Egyébként „olyan” verseim, amelyeket itt elfogadtok – egy bizonyos oldalon teljesen visszhang nélkül maradtak!
Ilyen stílusú versek viszont kiemelt figyelmet kapnak!
Természetesn virágnyelven mondtam, amit mondtam. biztosan sejted, mire gondolok!
Feltehet?en gondolkodom rajta, vagy pihentetem.
A képet gondolom szintén felismerted: Ady – egyik híres versének „h?sére” hasonlít:)
—————
Rendben István.
üdv.
