Csillag Endre : Tóbiás könyve

(csak a keleti és a róm. kat. egyházak ószövetségében)

 

Invokáció

 

 

Engedd meg Jehova, a modern

kori Tóbiásról szőtt mese,

akinek felesége Sára,

többé már ne juthasson sose

apokrif íratok sorsára!

 

*

 

Lásd csak, Tobit-Orló-Tóbiás,

a szentfazék, finoman szólva,

nem volt ám a nőkre fóbiás.

Így lett számára vidám móka

a majd’ mindennapi hódítás.

A gyenge galambhúst szerette

– kérlek, ne törj pálcát felette-

főleg ha az gatyás, bóbitás.

(mármint a galamb)

őt hőn kisérgető barátja,

a szép arkangyali Rafael,

bár ím, sok-sok bajból kirántja,

de a csajozást nem adta fel.

Mit szépítgessük, Tóbiással

nem is volt elégedett Sára,

mert az ura gyakran ráfeküdt

más, férjes asszonyok hasára.

Persze, hogy tagadott Tóbiás,

mintha csak ártatlanka lenne,

minden egyes szava lódítás,

rég megsúgta azt Sára lelke.

Szentként szavalta, ő nem hibás,

mert hát őkelmét az Úr, direkt,

csakis erre predesztinálta.

Ezért aztán Sára jól kikelt,

és azzal, mi kezébe került

rendesen elagyabugyálta.

Így védekezett álnok hősünk: te hét vőlegényt eltemettél,

rég, még mielőtt hozzám jöttél, és ömlött a gonosz szó – mi más?

Sárikánk pedig sírva látta, hogy dorgálása semmit sem ért,

az ősi hitről régen letért, a nős, Tobit-Orló-Tóbiás.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2011.02.18. @ 16:54 :: Csillag Endre
Szerző Csillag Endre 161 Írás
Amatőr módon írogató nyugdíjas vagyok. Követek el verset is, de igazán a kisprózában érzem jól magam.