Kavyamitra Maróti György : 84 szó a fájdalomról

A lábam-e, vagy a karom?

Bármelyik is, nem akarom,
nem akarom! Elég!

Uram! Szabadíts meg!

Persze sem a lábam,

sem a karom.Tudom.

Más. Más az, mi

nem hagy aludnom
e hajnalon.

Kit érdekelne lábam

vagy karom? Ezt,

ezt a fájdalmat nem akarom,

ezt a süket és bohóc

csöndet, az egyedül valót,

a végzetes nincset:

elherdáltam botorul

legdrágább kincsem.

Úgy várom ?t, mint

darab csönd, mint

szélelülte alkonyat.

Úgy várom, hogy

belevés ajkaimba a fogam.

Ez, ez a fájdalom!

A karom, meg a lábam?

Ugyan! ?t akarom!

 

Legutóbbi módosítás: 2009.06.27. @ 05:25 :: Kavyamitra Maróti György
Szerző Kavyamitra Maróti György 400 Írás
1951-ben Boldog Sarlósasszony napján születtem. A keresztségben kapott nevemen kívül még az ÃÂrja Majtreja Mandala buddhista rendben kapott nevemet használom előtagként, melynek jelentése: a Költészet Barátja. Voltam segédmunkás, szerszámkészítő szakmunkás, tanár. Jelenleg semmi vagyok: sok-sok érműtétem után leszázalékoltak, igazi semmit-tevő lettem. Ezért írok. Hej,ha csak még egyszer tanterembe léphetnék... Dehogy írnék én ilyen-olyan írásokat: elmondanám a teremben, és az jó lenne. Lettem hát (a drága Arannyal ellentétben) énektanárból éneklő. Elvált vagyok, két nagy gyermek apja, és nagyapja egy gyönyörűségnek, Kamillának, Millának.