Horváth István : NAPJAINKRÓL MÁSKÉNT

2009.06.22. Horváth István Vers 11
Elolvasta: 59
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

A POLITIKUS
Csodálkoznak – mint
előkelő idegen –
tetteik láttán.
*
HORDÓSZÓNOK
Szemérmetlenül
világgá kiálthatlak
– belső üresség –
*
A RAVASZ
Ha végképp nincsen
közöm semmihez, jó ok:
– hivatkozhatok –

Legutóbbi módosítás: 2009.06.22. @ 10:52 :: Horváth István
Szerző Horváth István 126 Írás
Horváth István vagyok. Műszaki végzettségem van, de nem vagyok technokrata. Sőt. Tizenöt éve, hogy írok. Azóta számomra színesebb, gazdagabb lett a világ. De inkább versben folytatom... NEM VAGYOK ÉN ÍRÓ... Nem vagyok én író csak olyan afféle, maga sóhajából, sehová sem való, ki-gondolom-formán, ritmusra tátogó. Ki bennem fölsejlik, ne vedd kérlek zokon, nem lehet mindenki jóbarát vagy rokon. Óvjad kezem s lábam zörgő magányomban, egyik rögeszmémet, másikra ne váltsam. Ha így is elfogadsz, ilyen kérgesedten, ima s kérés nélkül, áldjon meg az Isten.