Záróakkordjához érkezett a Magyar Vadak 1904-1914 cím? nagy siker? kiállítás egyéves franciaországi körútja: a dijoni Szépm?vészeti Múzeumban péntek este megnyílt tárlat különlegessége, hogy a magyar festmények el?ször láthatók együtt az irányzat francia mestereinek munkáival.
A kiállítást a város polgármestere, Francois Rebsamen és Nikicser László párizsi magyar nagykövet nyitották meg Arató Gergelynek, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkárának és több száz érdekl?d?nek a jelenlétében.
Tavaly nyár óta 90 ezren látták Franciaországban a Nemzeti Galéria mintegy 250 festményt és több, mint száz grafikát felvonultató 2006-os kiállításának anyagából francia kurátorok által összeállított válogatást. Els?ként a fauvizmus bölcs?jének tekintett Céret Modern M?vészetek Múzeumában, majd ?sszel a francia Vadak alapítójaként tisztelt Henri Matisse szül?városában, Le Cateau-Cambrésisben. A dijoni Szépm?vészeti Múzeumban további 60 ezer látogatóra számítanak június 15-ig: a 150 ezer lakosú francia városban a helyi buszok oldalán és a középületeken óriásplakátok hirdetik a Magyar Vadakat.
A burgundiai hercegek középkori palotájában található Szépm?vészeti Múzeum alcímet is kölcsönzött a válogatásnak: „Lecke Matisse-tól”. A magyar festmények ugyanis el?ször láthatók együtt a francia fauve-ok, Matisse mellett Derain, Vlaminck, Marquet, Manguin, Dufy és többek között Van Dongen remekm?veivel.
Sophie Barthélémy, a dijoni tárlat kurátorának elképzelése szerint a Franciaországban többségében el?ször kiállított, eddig szinte ismeretlen magyar m?vek és a közismert francia alkotások együttes bemutatása azt az egyenrangú m?vészi párbeszédet idézi meg, amely száz évvel ezel?tt Párizs és Budapest között folyt. André Derain világhír? Hyde Park cím? festménye mellett el?ször látható Czóbel Béla parkrészlete vagy Ziffer Sándor Zongorázó n?je mellett Henri Manguin hasonló témájú festménye. A londoni Tate Modernb?l érkezett Matisse-nak André Derainr?l készült portréja, mellette pedig Nemes Lampérth József hasonló színekkel megfestett önarcképe van kiállítva.
Az egymást mellett tematikus rendben (városképek, csendéletek, aktok, portrék) kiállított mintegy száz magyar és ötven francia festmény, grafika, szobor és kerámia egyértelm?vé teszi a hasonlóságokat és a különbségeket is a magyar Vadak és az ?ket megihlet? francia fauvizmus között: az er?teljes színek, merész ecsetkezelés, könnyed vonalvezetés mellett a magyar irányzat realistább, közelebb áll a látványfestészethez, mint a francia. A nagyon kifejez?, összetett önarcképekben viszont érz?dik a Közép-Európában született pszichoanalízis hatása, ami teljesen hiányzik a korabeli francia m?vekb?l.
„Ez mindennek a betet?z?dése. Most és itt beigazolódott az, amit Passuth Krisztina m?vészettörténész több mint egy évtizede állít: a magyar irányzat integrálható a francia fauvizmusba. A magyar alkotások teljesen egyenrangúak a francia remekm?vekkel. Elértük a célt, amit a francia körúttal szerettünk volna. Ráadásul több párosításból a magyar m? el?bb született, mint a francia. Nem arról van szó, hogy egymást másolták volna a fest?k, hanem az együttgondolkodás érz?dik a képekb?l” – mondta a megnyitón Barki Gergely, a 2006-os magyarországi kiállítás egyik kurátora. A fiatal m?vészettörténész azt is elmondta, hogy a franciaországi turné els? hozadékaként a magyar Vadak értéke megn?tt: korábban elveszettnek hitt képek újabban vagyonokért cserélnek gazdát a m?vészeti piacokon.
Passuth Krisztina azt hangsúlyozta: „ezzel a kiállítással a magyar festészet 1914-ig tartó szakaszát újra lehet értékelni. Nem külön nagybányai és egyéb fest?telepek szerint kell az alkotókról beszélni, hanem valamennyien beilleszthet?ek a korabeli európai festészet egységébe”.
Az 1905-ös párizsi ?szi Szalonon bemutatkozott forradalmasított új stílust követ? fest?ket a kritika nevezte el fauve-oknak, azaz vadaknak, a m?vészetüket kés?bb pedig fauvizmusnak, amely egész Európában elterjedt. A francia fauvizmus legels? külföldi követ?i voltak azok a Münchenben és Budapesten végzett fiatal magyar fest?k, akik a 19-20. század fordulóján érkeztek Párizsba. Nyaranta azonban hazatértek, hogy m?veiket a szabadban, többek között a nagybányai fest?telepen, Nyergesújfalun, Szolnokon, Gödöll?n, Hódmez?vásárhelyen, Kecskeméten vagy Szentendrén alkossák meg, s az akadémikus stílussal szemben létrehozzák a magyar modernizmust, de soha nem szervez?dtek olyan egységes mozgalommá, mint a francia fauve-ok, akiknek közös kiállításaik és manifesztumaik voltak.
A rangid?s Rippl-Rónai József mellett közéjük sorolható Czóbel Béla, Berény Róbert, vagy a Matisse-t látogató Perlrott Csaba Vilmos, Bornemissza Géza, Tihanyi Lajos, Boromisza Tibor, Galimberti Sándor és felesége, Dénes Valéria, az egyetlen n? a Vadak között, de a Gauguinért lelkesed? Ziffer Sándor és a Nyolcak csoportjához tartozó Kernstok Károly, Czigány Dezs?, Márffy Ödön és Pór Bertalan is. A francia kulturális minisztérium évente 10-12, országos érdekl?désre számot tartó kiállításnak nyújt kiemelt támogatást, közéjük tartozik 2008-2009-ben a Franciaországból indult fauvizmus magyar alkotóinak m?veib?l összeállított tárlat.
Forrás: kultura.hu; mult-kor.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:32 :: H.Pulai Éva
