A könyvszakmában a három nagy folyamatosan terjeszkedik, az Alexandra és a Libri újabb boltokat nyitott ki, a Líra és Lant felvásárolta az els?sorban a hipermarketeket ellátó Sunbooksot. A Librinek 46 boltja, a Líra és Lantnak 25 saját és 45 franchise-boltja, míg az Alexandrának 77 könyvesboltja van. Az online kereskedelem annak ellenére fejl?dik, hogy Matyi Dezs? egy konferencián kijelentette, ? semmit nem akar és tud kezdeni az internetes vásárlókkal, majd év végén a Sanoma kiadó által létrehozott Polc.hu-nak lett a teljeskör? kiszolgálója.
A Líra és Lantnak hat kiadója van (köztük a Magvet?, a Corvina, és az Atheaneum) míg az Alexandrának nyolc, és 13 másikkal kizárólagos terjesztési szerz?dést kötöttek. Több kiadó szerint ez a könyvpiac alapvet? problémája, hiszen így a terjeszt?k kiadói jelent?s árkedvezményekkel adhatnak ki könyveket.
Az idei év a Magyar Könyvkeresked?k és Könyvterjesztük Egyesületének ötletér?l szólt, ahogy a 2009-es év els? fele is valószín?leg: hat hónapra kötelez?vé tennék az árkötöttséget (állítólag 10 százalékos árengedményt kapnának az online vásárlók, illetve még tízet a törzsvásárlók), hogy ezzel stabilizálják a szakmát. A törvénytervezet állítólag els?sorban a kultúra érdekeit szolgálja, valójában csak a 3 nagy érdekeit.
És irodalom
Az idei év nagy irodalmi eseménye volt, hogy a Könyvfesztiválra sikerült elhívni az Amerikai Psycho szerz?jét, Bret Easton Ellist, akit mi nagyon megkedveltünk közvetlensége miatt. A könyvszakma az utóbbi években néha ráérez arra, hogy az irodalmat el kell tudni adni, és ha elhívnak egy Rushdie-t, egy Günther Grasst vagy egy Umberto Ecót, akkor az egész könyvszakmára felhívja a figyelmet, és az adott kiadó eldásait is megdobja. Ezért van nagy harc azért, hogy melyik kiadó láthatja vendégül szerz?jét, mert eddig f?leg az Európa kiadó írói jöttek, de 2009-ben Ludmilla Ulickaja érkezik, vagyis a Magvet?n a sor.
A Könyvfesztivál a közönség számára egy tökéletes rendezvény: szerz?kkel találkozhatnak, felolvasásokon vehetnek részt, olcsóbban vehetnek könyveket, de szakmailag nagyon kevés el?remutató programmal találkozni. Viszont a hagyományos nyári Könyvhétr?l meg senkinek semmi nem jut az eszébe: évtizedek óta ülnek ott kint az írók mint a verebek, és nincsen rászervezve egy nagy kulturális hepöning felolvasásokkal, interjúkkal, programokkal. A Vörösmarty téren intellektuális Szigetet lehetne rendezni, csak jöjjön a könyvszakma Gerendai Károlya, hogy megvalósítsa. A Könyvhét már nem exkluzív esemény, pedig régen a legfontosabb magyar megjelenéseket erre az id?pontra tervezték be, még Orbán Viktor is itt dedikált évekkel ezel?tt. Idén Esterházy és Grecsó is a men?bb, Ellisszel felturbózott Könyvfesztiválra jött ki regényével. A Könyvhetet ebben a formájában már évekkel ezel?tt el kellett volna felejteni.
Az irodalom új sztárja: Dragomán György
A legnagyobb irodalmi sztárunkká n?tt ki magát Dragomán György, akinek A fehér király cím? remek regényét 18 nyelvre fordították le, és 30 országban adták ki. Elég annyit megjegyezni, hogy ugyanaz a Paris Review fedezte fel, aki Samuel Beckettet is, de talán ennél is fontosabb, hogy nemcsak német, hanem angol nyelv? piacra is rögtön kijött. 2009-ben magyar kulturális év lesz New Yorkban, aminek kiemelt vendége Nádas Péter lesz, akit?l idén fordítottak, s?t szerették is, ami szintén megtörtént Kertész Imre Detektívregényével is, pedig itthon nem nagyon beszélnek err?l a fiktív diktatúrában játszódó könyvr?l (Vecsernyés János készített bel?le elég jó filmet Emelet címen Haumann Péter f?szereplésével).
2008-nak egyébként egy kikerülhetetlen, és ezért ?rjít? kérdése volt, ki Spiegelmann Laura. A tehetséges els?könyves regényét ezért kissé zavarodottan fogadta a kritika, többet foglalkozott mindenki elemzésében az egyik lehetséges szerz?vel, Garaczi Lászlóval, mint a szöveggel (kivétel Radics Viktória talán).
A legfontosabb magyar szerz?ket foglalkoztató kiadók még mindig nem látják be, hogy egy szerz?t nemcsak a könyveivel kell felépíteni. Esterházy Péter például egy nagy média roadshow keretében mindenhol megfordult, még a Szulák showban is, hogy új könyvér?l beszéljen, talán ez az egyik követend? példa, mert a könyv az olvasással fejez?dik be, nem a megírással. A kiadók még mindig a régi eszközökkel igyekeznek eladni a könyveket, pedig Stephen Kingnek tévésorozat készült a neten, s?t a hollywoodi mozitrailereket ver? reklámot készítettek könyvének.
A hülye amerikaiak és a Nobel-díj
Az idei Nobel-díjas Le Clézióról itthon megint nem hallottak csak nagyon kevesen, de azért az Ulpius a ejelentés pillanatában szinte elorozta a lassan mozgó Európa kiadó el?l a szerz? jogait (megosztva), ami egy szép példája annak hogy azért alakul a versenyhelyzet a könyvpiacon is. Az igazi botrányt nem ez okozta, hanem Horace Engdahl, az irodalmi Nobel-díjat odaítél? Svéd Királyi Akadémia f?titkárának megjegyzése, aki szerint az európai irodalomnak az amerikaiaval szembeni „fels?bbrend?”.
IPhone-on lapozni és olvasni
A technikai fejl?déssel átalakul az irodalom is, persze csak külföldön, itthon nem fejl?dik az e-book piac, pedig egyre többen olvasnak könyveket számítógépre vagy mobiltelefonra letöltve. A HarperCollins után a két legnagyobb angol könyvkiadó, a Random House és a Hachette is bejelentette: több tucat bestsellert készül kiadni elektronikus könyv formájában. A két kiadó, amely az angliai könyvkiadási piac több mint 30%-át uralja, olyan szerz?k könyveit teszi hamarosan letölthet?vé, mint Terry Pratchett, Joane Harris és Ian McEwan. A könyvek digitális változataiért kevesebbet kell majd fizetni, mint azok keménykötetes kiadásaiért. Paulo Coelho is szabadon letölthet?vé tette regényeit, a Nobel-díjas osztrák írón?, Elfride Jelinek pedig csak saját honlapján jelentette meg új regényét. Az iPhone egyik programjával simán tudunk digitalizált regényeket olvasni, és még a lapozás is lapozás, egyszer?en csodálatos.
A könyvpiac m?ködésébe hosszútávon beleszóló, 125 millió dolláros szerz?dés jött létre a Google és az amerikai kiadói szektor között (Authors Guild and the Association of American Publishers), amely biztosítja, hogy a Google digitális könyvek millióit teszi elérhet?vé a weben. A két éves tárgyalási sorozat után született meg a döntés, amit az amerikai szövetségi bíróság is jóváhagyott. Ezáltal magánszemélyek és cégek is hozzájuthatnak olyan könyvekhez, amelyek már nincsenek forgalomban, továbbá a közkönyvtárakban ingyenesen olvashatók lesznek ezek a kötetek, továbbá 20 százalékukat az egyéni felhasználók is olvashatják majd saját gélpeiken. Azok a könyvek, amelyek még forgalomban vannak, csak a kiadók és az alkotók engedélyével lesznek olvashatók. A világ többi részén a szövegeknek csak rövid részletei lesznek láthatók. A Google reményei szerint hasonló megállapodásokat tud kötni Európában és Ázsiában is.
Forrás: index.hu – valuska lászló
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:33 :: H.Pulai Éva
