„Mától minden másként volt!” A sokat idézett, szellemesen keser? bon mot felt?n? hazai karrierje rávilágít arra, hogy a kollektív emlékezet tudatos torzításai talán sehol a világon nem terhelik annyira a múlt elfogulatlan feltárásának lehet?ségét, mint az állandó átalakulási és átértékelési kényszerrel küzd? Magyarországon. A változó határok, az egymást dühödten váltó rendszerek az ülepít? nyugalom helyett pattogós ideológiai táncrendet diktáltak azok számára is, akik a m?vészet ügyeiben próbálták eligazítani a laikus közönséget. Derkovits Gyula életm?vének folyamatosan alakuló megítélése talán a legjellemz?bb példa e paradoxonra.
A szerz?, Molnos Péter m?vészettörténész friss szemmel, az elmúlt évtizedek el?ítéleteit?l mentesen tárgyalja a fest? sorsát és életét. A gazdag illusztrációs anyagot, számos dokumentumfotót és több mint 160 színes reprodukciót tartalmazó, közel 230 oldalas album megkísérli plasztikusan és hitelesen bemutatni a korábban „éhen halt proletárfest?nek” kikiáltott m?vész valódi arcát.
Az elmúlt évtizedekben sokatmondó csend övezte Derkovits fest?i munkásságát, mert a rendszerváltozást megel?z? évtizedekben a hatalom megkísérelte szorosan magához kötni, s?t kisajátítani az életm?vet. Több évtizedes csend után Molnos Péter most megjelen? könyve végre újra a figyelem középpontjába helyezi Derkovits alkotói pályáját, s elfogulatlanul, a fest? élete köré sz?tt mítoszokat cáfolva mutatja be a magyar képz?m?vészet egyik legjelent?sebb alakját.
Forrás: www.kulturpart.hu
Derkovits Gyula
1894-1934
Eredeti foglalkozása asztalos, 1918-ban kerül Kernstok Károlyhoz, itt részesül el?ször szervezett m?vészi képzésben. 1923 nyaráig terjed? periódus els?sorban a m?vészi eszközök elsajátításának id?szaka. Kezdetben csak ceruza- és tusrajzokat készíett, kés?bb ismerte meg az akvarelltechnikát, majd a húszas évek elejét?l próbálkozott olajfestményekkel.
Els? kiállítását 1922-ben rendezték a nemrég alakult Belvedere kiállítóhelyiségben, ahol hetven képpel lépett a nagyközönség elé.
Derkovits annak a klasszicizáló neonazarénus témavilágnak a hatása alá került, amelyet hozzánk els?sorban a Nyolcak közvetítettek. A harmincas évek magyar valósága nála jelent meg a legközvetlenebbül, a társadalmi kérdésekre ? reagált a legérzékenyebben.
1923-1926 között Bécsben tartózkodott. A korábban érlel?d? változások kiteljesedése folytán új periódus kezd?dött Derkovits m?vészetében. Az új környezet a m?vész számára szabadabb alkotói légkört biztosított. A kötetlenebb emberi kapcsolatok, a szabadabb politikai légkör és a viszonylagos anyagi biztonság ismeretében meglep? Derkovits témavilágának és stílusának hirtelen fordulata: tematikailag a halál, a menekülés, a sorsszer? elbukás és az üldözöttség kerül el?térbe, melynek stiláris megfelel?je a német expresszionizmusnak a m?vész egyéni látásmódjához igazított változata.
Derkovits életm?vének új szakasza 1927-ben kezd?dött, ekkor kezdett városrészleteket ábrázoló, úgynevezett „utca-képeket” festeni. A menekülés témájú kompozíciókról már ismer?s emberáradat fegyelmezettebbé és konkrétabbá válik. Hirdet?oszlop, gyümölcsárus bódé, lovas rend?r motívumai szegélyezik az egyre felismerhet?bben a proletár jelentés hordozójává vált emberfolyamot. Az elemek térbe rendezése a tartalomnak szigorúan alárendelt, tudatos hierarchiát mutat. A motívumok léptékét és néz?pontját jelentésbeli súlyuk határozza meg.
A sivár élettért megjelenít? nagyváros ellenpólusaként ekkor jelennek meg Derkovits képei között az enteri?rök, a meghitt családi otthon zárt világának megfogalmazásai.
Az 1514 címet visel? Dózsa fametszet sorozat Derkovits 1927-1930 közötti alkotó periódusának betet?zése. A monumentális ciklus a jelenre vetítve is érvényes tanulságokat megfogalmazó történeti ábrázolás egyik csúcspontja m?vészetünkben.
Derkovits m?vészetének utolsó négy éve egyéni stílusa kibontásának ideje. Egyre súlyosbodó betegségét legy?zve, tüneményes gyorsasággal festette képeit. A német expresszionisták hatása nélkül nem juthatott volna el a saját útjára, és térszerkesztése magában ötvözte a kubizmus néhány elvét is.
Forrás: www.bibl.u-szeged.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:31 :: H.Pulai Éva
