Grin Sándorné : Sztriptíz

Nyomtatás

A gátlás hullott le először.

Lecsúszott észrevétlen,

végigsimítva izzó testemet,

ringó csípőm rejtekébe bújt,

magával húzva a józan észt.

Elfeledtem minden bűnömet.

Aztán az akarat következett.

Sebezhetőn, védtelen-boldogan

kínáltam magam,

mutattam szivárvány lelkemet,

eltűntem benned egy pillanatra,

szemérmem dalolva elveszett.

Most pőrén állok előtted.

Bőröm alatt a kék erek

világítanak,

gondolataim tébolyultan

csak egyre hányják

a cigánykereket.