Varga László : Éjfekete és a hét törpe

Tréfás dalszöveg

 

Éjfekete és a hét törpe

 

 

 

Történt egyszer réges-régen, s?r? erd? mélyén.

Ott a nap sem fordul kétszer, csak a tisztás szélén.

Ott lakott a hét kis törpe, mindenkit?l távol,

Az vessen rám els? követ: – ki hazugsággal vádol!

 

Bemutatom én most ?ket, kik szerényen élnek,

Beles, Heves, Okos, Butus mindig csak zenélnek.

Álmos táncol, pörög-forog, s énekel oly szépen:

Koncerteznek, hogyha lehet, kint az erd?szélen!

 

Beles dudál, Heves dobol – Okos nekik táncol,

Álmos hangja messze szárnyal – Helyes csak viháncol.

Neves az ? technikusuk: Hangládákat épít,

Zenét szerez – mindig lohol, CD-tokot készít!

 

Egy nap aztán Álmos így szólt: – Dalolhatna más is!

Egész este kornyikálok, nem vagyok normális!
Mire vége a bulinak, majd' kiköpöm a belem!

A fények is megzavarnak, szikrázik a szemem!

 

Okos így szólt: – Van egy tippem! Elmegyünk a várba.

Éjfekete biztos eljön, megszöktetjük már ma.

Az a kérdés, hogy oldjuk meg? Ã??rzi a vén banya.

Vagy bevesszük a bandába? – bár az arca ragya.

 

– Meg se próbáld – mondta Butus-, nem kell itt a ragyás.

Elriadna minden vendég, ha köztünk van e gyagyás!

Éjfeketét megszöktetjük, ebben vita nem lesz!

Amíg ? van a színpadon, Álmos, te pihenhetsz.

 

Elosonnak gyorsan az öreg vár falához,

Tanakodnak csendben, míg Okos határoz.

Eldöntötték végre, ki mászik a falra,

Ott fent a magasban, egy sötét ablakra.

 

Fel is kúszott Heves – visszanézni sem mert,

Béket?r? lévén nem vitt semmi fegyvert.

Óvatosan mászott, hisz nyitva volt az ablak.

Éjfekete üzent: – Gyere csak, fogadlak!

 

Be is mászott gyorsan, keresve az ágyat,

Mígnem megpillantott egy sötéted? árnyat.

– Itt a kötél, fogd hát, egyet se várj kedves,

Társaim már várnak, a vén banya sem les!

 

Éjfekete nem szólt, – lassan mászni kezdett,

Vészesen fújt a szél a kötél is lengett.

Végre hát leértek, s uzsgyi ! Gyorsan! Futás!

Ha felébred a vén banya, lesz ám nagy lebukás!

 

S?r? erd? mélyén végre megnyugodtak,

Beszélgettek hosszan, s nagyokat mulattak.

Éjfekete nem szólt, arcát kend? fedte.

Okos odafordult : – a maskarád vedd le!

 

Odalépett, hogy lerántsa – érezte, itt baj van!

– Most valamit elrontottunk! – morgolódott halkan.

A kend? földre hullott. Ott állott a banya!

Úgy röhögött, égnek állt a gyéren n?tt haja.

 

Döbbenten állt a hét törpe. – Varázslat vagy álom?

Éjfeketét szöktették meg?  Volt is szánom-bánom!

Mérgel?dött szegény Okos, de mit lehet itt tenni?

Tetszik – vagy nem tetszik, a banyát be kell venni!

 

Elmondtam hát egy kis mesét. Nem mondom el kétszer,

Együtt zenél hét kis törpe, és egy ronda némber.

Éldegélnek az erd?ben, s rikácsol a banya!

Vélemények? Amit hallok? Tök jó ez a nyanya!

 

Bár a lényeg nem változott, hisz együtt van a banda,

Koncerteznek, m?sort adnak, Ã??k heten, és a randa.

Beles, Heves, Okos, Butus, – Helyes, Neves, Álmos.

Jól gondold meg, mit olvasol, mert az agynak káros!

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:48 :: Varga László

Szerző Varga László 7 Írás
Próbálkozásaim a zene terén váltak ismertté.Először csak kisérlet, majd tudatosan kezdtem foglalkozni szöveg és egyéb írásokkal. Először dallamokat, majd ahhoz szövegeket is kreálgattam.Előnyöm az volt, hogy mindezt elő is tudtam adni.(és ez ma is a kedvencem) ÃÅgymond kétkezi munkásként létezek, e kicsinyke országban, de mindig teremtek annyi szabadidőt, hogy kedvelt hobbyjaimnak hódolhassak.Szeretek játszani a szavakkal, szeretem az arcon a mosolyt.Bár nem vetem meg az elgondolkoztató műveket sem. És vallom, hogy ebben a rohanó világban kell egy kis mosoly és Szeretet. És ami a fontos - Igazi Barátság. Köszönöm, Csak ennyit akartam...........................................Varga László