Lendvai Csillag Szerző
Vezetéknév
Lendvai
Keresztnév
Csillag
11 év Nincs Komment

Kép: Üldögélek, olvasgatok…s?t a nap …gyönyörködöm a virágokban és meg szollal a telefonom.

Interjú készítget?m hív..mert a szerkezt?je határid?t szabott a befejezésnek. Riadt a hangja mint egy kis madárka.. A Bizalma épp bennem van …és t?lem várja a
meg váltását.

Épp felém tart az otthonomban.

Bennem egy röpke pillanatra átszáguld, hogy adjak neki a felszínemb?l, hogy az el?menetele és a határideje meg legyen …vagy ragaszkodjak ahhoz, hogy nélkülem a belsejében ne távozzon. Hm…még nem tudom. Majd meg jelenik és ha túl akar..valahogy elütjük az id?t. 😉

Tettem egy nagy tálra bivaly mozzarellát meg pirítóst amelyet a legjobban készítettem el…fatüzelésre tettem a pirítost és amikor már engedi a kenyér a finom pirult illatát…extra sz?z olivaoljjal locsoltam meg amelyet a kenyér jól magába szív. . Van rajta bazsalikom és több féle szín? paradicsom melyet a kertbe félbe vágtam és lesóztam, hogy a leve elfollyon és csak az a finom igazi része maradjon a paradicsomból.

És valamin finom mentás koktél gondoltam hozzá.

Madarak csiripelnek ? pedig szélsebesen megérkezett. Persze a zavartsága is vele jött..és az energia szintb?l most úgy érzékelem ,hogy ez bizony növekv? tendenciát mutat nála.

Én kiraktam az asztalra a csodáimat..és töltöttem ebb?l a h?s koktélból neki.

El? veszi a jegyzeteit…és azt monda.

Arra gondoltam ,hogy a kapcsolatidról foglak kérdezni? Mit szólsz hozzá?

Kérdezz. Mosoly

Melyik az a személy az életedben aki meghatározta vagy lerakta az alapokat benned…egy látást egy érzést vagy bármi?

Én szürcsölgetek a h?sít? koktélomban…és élvezem a cédrus és a menta levél együttesét..miközben nevek sorakoznak fel képként és elevenként. Sok ilyen emberr?l tudnék beszámolni de minden bizonnyal az apám mérte rám a leger?sebb benyomást.

És ? milyen volt?

Er?s, érzékeny, szép, lojális, Ateista, és öntudatlan.

Hasonlítasz rá?

Hát küls?leg inkább ma már anyámra hasonlítok …de bels?leg apámra. De még inkább magamra.

Tényleg anyukáddal és veled mi van? Hogy vagytok ? Róla milyen kép alakult ki benned?

Hát…anyukám..eléggé zavart…a zavartságát az okozza, hogy beleszületett egy nemesi családban ahol élete végéig bizonyos kötelezettségek alól nem vonhatja ki magát…ugyan akkor sokat változott az élet…és érezhet?ek ezek a változások benne is..csak nem tudja kezelni. ? korántsem ateista…hanem minden képpen hisze egy természet fölötti “hatalomban”

Legalább is reménykedik.

Tudod ha e két emberb?l szeretnéd meg tudni, hogy én ma és most ki vagyok…az minden bizonnyal tévútra fog téged vinni…hiszen én valóban más vagyok mint ?k.

De mit?l?

Hát attól, hogy az életet és benne a sajátomat is más határoz meg. Hogy én korán sem köt?dök a családomhoz úgy ahogyan ?k egész életükben teszik. Ha valamihez köt?dsz az meghatároz és innent?l kezdve mindegy, hogy a szeretet a bántás ne tán a gy?lölet a heneztelés köt hozzájuk. T?lem szabadok. A Családom is és a szüleim is.

Nem vagy magányos?

De néha ha nem vagyok jól..vagy találkozom a gyengeségeimmel ..vagy ha a depresszíó felüti a fejét ilyesmik.

És ilyenkor hívod ?ket?

Apukám meg halt 97-ben. Anyukámnak meg van elég gondja baja önmagával. Ha én neki állnék elmondani a bennem zajló folyamatokat el?ször is a felét sem értené…majd amilyen agresszív rám er?ltetné ami szerinte helyes.

Most tegyük meg, hogy elfogyasszuk ezt a gyönyör?séget amelyet készítettem és sétálunk ebbe a kertben egyet…oly tiszta az ég és annyira ontják a növények az illatukat. Hiszem neked is jót fog tenni…

mosoly

11 év Nincs Komment

Meg jött …és zaklatott volt ..minden ember a zaklatottságát ha nem a másik embert akarja okolni vele akkor magát okolja sok sajnálomal meg t?zdelve.

Készítettem meleg teát neki…gyüm?lcsösök közül.. epreset. és tettem apró süteményt. egy kis tálba.

A nehéz függönyt..késsé félre kötöttem ,hogy a fény mi ott üldögélt a fügönny finom szövetén be tudjon jönni.

Én még pizsibe vagyok ..úgy, hogy most elmegyek ,hogy az álmaimat és ezt az illatot amely a b?römb?l
az élszaka hatására bujt el? lemossam.

Ugye nem baj ..ha most pár pillanatig magadra hagylak?

Nem , nem azt hiszem jól leszek itt.

Tusolás egy kis élvezet ahogy a testemen végig zubog a víz..a túsfurd? amely oly lágy, hogy mindig be kell hunynom a szeme ,hogy átadjam minden részem ennek a megtisztulásnak jól esik. Ilyenkor a gondolataim meg sz?nnek…és csak élvezem a tisztulás folyamatát. Szinte lelassul velem az id?. Megmoso a hajam is és belélegzem ezt a g?zös leveg?t.

Másik szobába.

A Zavartságom csökken egész éjjel forgolódtam az ágyban ,hogy mit is kezdjek egy olyan emberek aki bizonyos szempontból más mint a többi ember akik az életüket a gyermekkorukból származtatják. Ugyan akkor jól esik ,hogy nem kell bele mélyednem olyan élet részletében amelyben még a kor is le és elt?nt azóta már. Érdekes ,hogy nem kérdezte meg, hogy milyen teát szeretnék bár igaz az epres valóban finom és az apró sütemények is jól esnek.
Ahogy körbe néztem a szobába meg állt egy angyalon a szemem amelyet minden bizonnyal kézzel festettek. És nem festékkel. Érdekes. Érdekes itt minden mert igazból könyvek hevernek mindenhol…amelyek nem hagyományos írok írtak…hanem valakik akik ma a az önismeret utt?r?i.

Phhh ez jól esett. Ha nem zavar akkor törölköz?vel a nyakamon leszek mert még vizes a hajam és van mit törölgetnem rajta.

Hogy ízlett a tea és a sütemény?

Jól esett.

Honnan szeretnéd folytatni?

Gondolkoztam rajtad, hogy érdekes ember vagy. Már úgy értem ,hogy kevés az olyan ember akir?l ha az ember egy mély interjút szeretne készíteni nem az életr?l a gyermekkoráról a szüleir?l beszél hanem valahogy kisajátítja magának az élményeit.

És ez furcsa? Mit?l?

Hát mert ha nekem kéne magamról beszélnem akkor azt hiszem rajtuk keresztül jelennék valahogy meg.

Értem! Tehát, hogy én nem rajtuk keresztül jelenítem meg magam hanem a saját élményeimr?l beszélek és önmagamról és ?ket “mellékessé teszem …ez neked furcsa.

Igen mert hát hiszen a szüleid…és te bel?lük vagy.

Igen a genetikai állományom bel?lük van…de amikor kinyílik a szemed valami más is érkezik oda…és ez leszel te. nem?

Hát nálam ez nem így volt és nem tudnám meg határozni, hogy mikor lett belölem én. De most nem is én vagyok a lényeg hanem te…most már érdekel is ,hogy ez egy más típusú embernél hogy van.

Azt mondod volt ez a m?vészpark..nem okozott örömöt, hogy valakin szépnek lát?

Nem.

Miért nem?

Mert annyi minden volt ott… annyi örömöt adott nekem és annyi volt ott az érzés és a furcsaság, hogy az a lehet?ség, hogy a fest? vagy a felesége milyennek lát…eltörpült. Ráadásul nem igazán az jutott az eszembe ,hogy azért vagyok festve mert szép vagyok…hanem az, hogy furcsa. Talán a majdnem fekete hajam a szemeim..vagy az arcvonásom kitudja. Minden esetre egy fest? ha csak úgy az utcáról modellt választ és most itt nem a mai fest?kr?l beszélek,…akkor az olyasmit lát amelyet én sem gyermekként sem most feln?tként nem vagyok képes felmérni.

Oké. Mi történt ez után veled?

Hát hamupip?ke történetét egy jó pár felvonásba eljátszották velem.

De miért veled?

Ismered a mesét?

Igen ismerem.

Mir?l is szólt benne a lényeg?

Hát van egy férfi aki egyedül marad a kislányával ..megismerkedik egy szintén özvegy asszonnyal akinek van két saját gyermeke.

hm?

Oké..tehát a te apukád egy ilyennel jött össze és te voltál az asszony akadálya ahhoz, hogy kiteljesítse a családját a saját két gyermekével?

Kapizsgálod. 🙂

Mennyiben hasonlít a mese a gyermekkorodhoz…már olyan értelemben ,hogy ez az asszony is ott mérgezte az életedet ahol csak tudta?

Igen.

Milyen érzés volt így élni?

Hát nem kellemes de ezt osztotta rám akkor az élet.

Apukád tudott err?l valamit?

Apukám sokat dolgozott és senki nem szeretett volna ezzel csesztetni a mostoha anyám még is meg tette. De hát mindegy volt…hiszen sodródtam az árral.

Meddig tartott ez így?

Elég sokáig..amíg egy nap bennem elég er? gy?lt, hogy azt mondjam (hát akkor szerbusztok). Fájt hiszen édesapámat nagyon szerettem.

Akkor ez nehéznek t?nt ma már értem a történeteket kronológiai sorrendjét és tudom, hogy ami az els? pillanatban átkos ..arról bebizonyosodik, hogy hosszabb távon garantálja az áldást!

Most mennem kell kicsit el itthonról…mikor tudunk még beszélni?

Holnap..ilyenkor?

Benne vagyok. Csomagoljak neked sütit?

Nem nem kérek…de gondolod, hogy rám tudsz szánni egyszer egy fél napot ,hogy tudjunk haladni az interjúval.

Meg beszéljük telefonon ígérem.Át kell, gondolnom ,hogy mir?l szeretnék veled beszélni így lehet, hogy nem holnap hívlak még sem hanem akkor amikor egybe lesz a fejemben ez az egész. Ez problémát okoz neked?

Nem akkor majd jelentkezz.

Kikísérlek…

vigyázz magadra. (mosoly

Oké…mosoly

ahogy távolodik látom ,hogy szedi a lábát..hm…ha tudná, hogy semmi fogalmam nincs arról ,hogy miért beszélgetünk, hogy nincs bennem irány és sem semmi…De olyan mint egy fiatal gida.

Az ajtómat magam mögött becsukom… lehuppanok a fotelba és befalom az apró sütit az egy korcs teácskájával.

11 év Nincs Komment

Kezdjük. És nézzük.

Helyszín..lehet egy kávézó terasza de lehet az óceán partja is..mint ahogy egy kellemes szoba egy kellemes környezetben.

Érdemes a múltról kérdeznem?

Már mint?

Mer mint ha megkérdezném, hogy ki ön? Kikt?l származik ? Kik a szülei?

Ja, így ebben a formában nem.

Miért?

Mert semmi olyasmit tényszer?en nem tartalmaz az életem amit érdemes lenne megemlítenem. Ami pedig fontos bennem azok meg fognak maguktól jelenni. De ezek pillanatok emberekr?l és helyzetekr?l amelyekre valamiért fogékonnyá váltam egy adott pillanatban.

Tehát ez azt jelenti, hogy önnek mindegy hova született kik voltak a fejl?désében a meghatározó jellemek és helyzetek?

Igen azt.

És ez hogyan lehetséges?

Különböz? életek vannak és van amir?l érdemes beszélni és van amit pedig jobb elfelejteni. Inkább csak arra a min?ségre lehet talán kicsit emlékezni amelyet felismertem és amelyek lehettek kiváltói ,hogy az érzésem vagy a fejl?désem szépen bejárja rajtam a maga útját.

Meg mondom ?sszintén kicsit össze zavart mert most az a képtelen helyzet állt el? amelyben nem tudom, hogy innen hogyan folytathatnánk tovább a beszélgetésünket.

Csend..

Alanyomat nyugodtnak érzékelem..és próbálnlék valamilyen érzést elkapni amely tovább pörgetné az interjút de úgy t?nik várnom kell…

n mit tenne a helyembe ha valakit az életér?l kéne kérdeznem és az alanyának meg épp (valamiért) nincs késztetése ,hogy beszéljen a családjáról arról a környezetr?l amelyben bele született?

Gondolom, hogy rákérdeznék, hogy mi lehet a mögöttes ok amiért pl-ul a szüleir?l a testvéreir?l nem kíván nyilatkozni.

Hát ..akkor meg kérdezném ..és köszönöm a tanácsot.

Mosoly. 🙂

Akkor most még is venném a bátorságot ,hogy megkérdezzem önt?l, hogy kik voltak azok a szül?párosok amelyeknek köszönheti a létét.

Fiatal öntudatlan er?s késztetéssel megáldott emberek akik egy adott pillanatban össze vonzódtak és mint utóbb kiderül éppen annyi volt ennek az értelme, hogy rajtuk keresztül három kis lény belépjen ide a földre.

Most ez olybá t?nik, hogy más funkciójuk nem igen volt vagy rosszul értelmezem?

Nem nem értelmezi rosszul..konkrétan ennyir?l szólt a történetük.

De gondolom, hogy azért együtt maradtak és valamilyen emléke gyermekkorából csak van velük.?

Nem nincs, Én a legkisebb lányként jöttem a világra így sosem volt módomban ?ket gyermekként együtt látni.

Az els? emlékeim már a mostoha anyámról vannak amelyben néha felvillant az apám is. És a középs? n?vérem is. De ezek nem olyan történések amelyekr?l érdemes beszélni.

Miért nem?

Mert egy hagyományos történet amely önt lehet, hogy nem de engem feltétlenül untatna.

Akkor lehet azt mondani, hogy minden simán zajlott és egy átlagos hagyományos életet éltek?

Nem, hiszen nekem itt a hamupip?ke szerep jutott. Olvasta a mesét?

Igen olvastam. De talán épp ezért kéne err?l b?vebben beszélni ,hogy megérthessük ,hogy mi az ami önt arra a pontra vitte ahol jelenleg érzékelhet?.

Szerintem tegez?djünk. (Mosoly)

Rendben, Tegez?djünk. (mosoly)

Igen sok minden történt amely alakított a személyiségemen és amely mélyítette az érzékenységemen de ha sztorizni kezdenék ön elveszne a sztorikban én én pedig elt?nnék és ez az interjú egy olyan irányba fordulna amely elveszítené azt a cél amely miatt ma itt ül?nk.

Már másodszor akadok el veled..és nem tudom, hogy folytassam és már a kezdésnél is ezt éreztem.

Gondolom a kreativitását kéne el?hínia, hogy az a folyó elindulhasson. De ehhez minden bizonnyal el kéne hagynod azokat a sémákat amelyekhez eddig emberekhez közelítettél.

Riporterem gondolkozik és a ceruzája végével játszik a szájában.

Én várok és jól érzem magam. Tudom, hogy van bennem mir?l mesélni de türelmesnek kell lennem abban ,hogy oda érkezhessen ahol jelen pillanatban én ülök. Néha zavartan rám néz…de én nem szeretnék a szemébe nézni. Tanult sokat , hogy azt a munkát végezhesse amelynek köszönhetjük ezt a találkozót.

Mi volt az els? meghatározó élménye és hány éves volt?

A Szüleim 75-ben váltak el és én édesapámhoz kerültem. Apám sokat dolgozott én pedig vagy otthon vártam (de err?l nincsenek emlékeim csak következtetéseim(…vagy lent játszottam a többi gyermekkel.

Ahol laktunk ott volt egy m?vész park ahova szívesen járkáltam be. Más volt az aurája ezeknek a helyeknek és mások voltak az emberek is. Mivel jó érzéseket éltem meg még akkor is ha nem nagyon ismeretem fel némely szobornak a jelentést…de a természet a fák a szél a nap…itt ebben a parkban olyannak t?nt amely egy más világban röpített el engem.

Egyszer egy néni meg szólított és bemutatott a férjének. ? pedig meg kereste apámat és pénzt ajánlott fel neki ha bele egyezik abba ,hogy lefesthesse az arcomat különböz? féleképpen.

Hát elkezdtem hozzájuk járni…és elég fárasztó volt valahány óráig beöltözve ugyan abban a pózban ülni.

Ami mély nyomott hagyott bennem… és amely segített, hogy ezekb?l festmények legyenek… Az a fest? lelkesedése volt ahányszor rám nézett és a vásznába bámult. Jó érzés volt nekem, a környezet az energiák…ezek a csoda képek amelyek falnak d?lve várakoztak. Egy egészen más atmoszférába kerültem mint amelyet otthon meg szoktam.

Ez volt az els? olyan emlékem ahol sokat voltam jelen egy csendes térben…amelyb?l kiemelkedett a kerativitás a lelkesedés a szenvedély. Bár maga a fest? már id?s volt..még is tisztán átérezhet? volt a fiatalokra jellemz? energia.

Hogy hívták a fest?t?

Tóth B László

Tud valamit ezekr?l a képekr?l? Hogy hova kerültek ,hogy mi lett a sorsuk?

Nem , nem tudok róluk semmi.

Milyen érzés lenne ma ezek el?tt a képek el?tt állni? Szeretnéd ,ha lenne módod meg keresnéd?

Ã?Å¡gy érzem meghatódnék.. Hiszen oly ártatlan voltam és szép. Nyilván nem csak a képen lév? önmagam hatna meg mélységes mélyekig…de az a kor amelyben készültek sok minden vissza térne a lelkemben. És számolnék bizony olyan dolgokkal amelyekre most nem is gondolnék de akkor saját gyermekkori önmagam el?tt állva bizonyosan meg tapasztalnék.

Most fejezzük be ezt az interjút és holnap ugyan ebben az id?pontban várlak a diktafonoddal ha ez most nem baj. Talán te is felkészültebb leszel az interjú alanyodból. (mosoly)

Oké rendben van..akkor holnap.

Kikisérlek–

szia..

Vigyázz magadra…

Lendvai Csillag Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.