olykor kevésnek tűnök magamnak,
gyötörnek a hibák, melyeket elkövettem,
a megszegett fogadalmak,
amikért bocsáss meg világ,
de látod, erőtlen lettem,
bűnrészes… én már csak
erre vagyok képes, és
hogy a védtelen pillanatokban
angyalt lássak magam mellett…
és hogy higgyem, talán megváltoztam,
tessék, itt ez a néhány szó,
és közöttük a mosolyom,
fogadd el kérlek, hisz ismersz engem,
én a jót is inkább suttogom,
és nézd az angyalt, aki itt ül velem szemben,
látod, homlokon csókol, csendben,
majd tovaszárnyal…
hogy végezzen minden
megmaradt kis hazugsággal
Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 14:59 :: Kiss-Teleki Rita