Böröczki Mihály - Mityka : ÚJRA ITTHON

 

Még érzik útjuk hosszát,

de fészkük újra telten,

és itt vannak a gólyák,

soványan, megviselten.

 

Még akadnak, kik róják

a levegőegekben,

de csőrükkel csattogják,

hogy nem jó idegenben.

 

Itt van családnyi dolguk,

és napba mártott tolluk

sosem lesz észrevétlen,

 

s bár déli fényt terelnek,

örök örömöt lelnek

a hazaröpülésben.

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 14:58 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.