Csak vasak és póznák
tömegbe gyűlve felapróznák,
mint a múltat az időtörők.
Vézna végtagok, petyhüdt szövet,
megfáradt, öreg tömeg,
kövek alá bújik el.
Lomb nélküli fák,
hazug szavaktól hemzsegő imák,
gyónásuk álszent és örök.
A kapukon hirdetett „Feltámadás”
lelkekben túr, feltámad, ás,
emlékszel? ” ARBEIT MACHT FREI”
