Takács Dezső : Origami

Nyomtatás

Az üres gyár udvarán,

hirtelen zápor után,

mert vonat jött éppen,

s a kereszteződésben

mögötte autó szaladt át,

s szinte hallottam,

a csarnokban kezek matatnak,

lelke lett a pillanatnak.

Zenéltek a gépek.

Van itt élet! – gondoltam,

s mint régen volt,

olyan lett megint minden.

Fényes kelmék felett

jövőt álmodtak a varrólányok.

Szorgos napok, csendes

vasárnap délutánok.

A vonatról nem szállt le senki.

Szabvány raklapon, karton

dobozokban vitték nyugatra

a mesékből még megmaradt,

bérért hajtogatott

zseni-magyarokat.