Nemes Iván : Bakancs

Nyomtatás

„1944 VII.16.Drága jó szüleim és Évikém! Örülök, hogy ilyen jól megoldódott a lakáskérdés. Megnyugodtam az Évi miatt is! Gyárimunkásn?. Remélem közbe semmilyen komplikáció nem jött. Reménykedek, hogy miel?bb látni fogjuk egymást. Hiszen ezért élek és ezért akarok élni. Csak lennénk megint együtt Apukám Anyukám és Évikém. Lenne nemsokára egy kis f?uri…….. anyának meg csak az lenne a dolga, hogy réteseket csináljon. Látjátok nem kell miattam nyugtalankodnotok Csak magatokra vigyázzatok drága jó szüleim és Kis hugom. Kaptam t?letek három drb levelet. Írjátok, hogy nem kaptok bakancsot.Most óriási szükségem van rá. Teljesen tönkrement a régi úgy hogy egy hónapig sem tart. Itt meg nem kapok, mert már most sok a mezitlábas. Kell harisnyák, cérna, spárga, borotvaecset, gatya, ing. Minderre nagy szükségem van és ha lehet rögtön küldjétek. Különösen a bakancsra van nagy szükségem és egy meleg keszty?re. Itt ugyanis szükség van rá. Ha nem is új de küldjétek. Mert nem akarok mezitláb lenni. Mástól meg nem várhatom. A csomagot vagy Bakancs vagy felszerelés felirattal küldjétek. Ha van b?r(?) és sarok nagyon kellene. Többen kaptak csomagot már ide. Tudom nehéz megszerezni a kért dolgokat, de legyetek rajta hogy miel?bb megkapjam. Ha lehet még bakancs zsirt és f?z?t is tegyetek be a csomagba. Mégegyszer írom ne nyugtalankodjatok miattam, hiszen úgyis látni akarjuk még egymást, és ha valamit mindkett? nagyon akarja, akkor beteljesül. Márpedig mi nagyon akarjuk ugye Apukám Anyukám és Évikém. Olgáékat üdv. Csókolom sajnos nincs hely rész?kre írni.. Tartsunk ki anyukám, hiszen miel?bb otthon vagyunk. Minden gondolatom a tiétek. Évikém légy jó anyuhoz Legyetek mindenben együtt és ne idegeskedjetek, hiszen remélem miel?bb minden jóra fordul. Százszor csókol a ti rossz fiatok és bátyád Jani.”

(Éva az édesanyám, a lakáskérdés úgy oldódott meg, hogy a lakásukból kitették ?ket és egy rokonukhoz költöztek be egy rövidebb id?re, utána bujkálás, a bakancs sohasem érkezett meg…)

           Vigyázat kellemetlen szöveg!!!! 

              Álljunk meg itt csak egy pillanatra!

              Én már itt állok évtizedek óta.

              Ennél a bakancsnál.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   Nem fogom ezt a szöveget a János képe alá tenni, s?t még ugyanabba a környezetbe sem, mert ? egy stílusos fiú volt. Kell ezt magyarázzam? Ott van a képen az egész megjelenése, az öltözete , a barátai, a testtartása a puhanyakú inge, a szép nyakkend?je, a mozgása a térben, a duplasoros zakója és ahogy azt viseli, ahogy a barátok egymásba karolnak hát hova lett ez?!

Ott megy a haverral valamelyik Bérkocsis utcában, nézzétek a n?t a háttérben, ?ket nézi!
Hát hova is lett ez?!

 

„…Nem stimmel a számla, azazhogy hiányzik róla egypár tétel…”  ahogy „a” Kálmán Gyuri mondta anno kelet-Berlinben az étteremben…. „Volt még ezen kívül egy anyám egy bátyám néhány nagynéném meg miegymás”… mekkora botrány is lett bel?le! Naná, mert ez egy botrány.

 

 

 

 

 

 

 

Most szólok, hogy hiányzik a számlánkról néhány tétel, az asztal mell?l pár nyugodt tekintet és kétsoros zakó: valaki még nem jött meg! Hát várjunk csak még azzal a csilingeléssel és ne kezd?djön az ünnep!…

  Még várunk valakit.

Ott van a kép a másik oldalon a házról ahol laktak: az is egy jó kis történet.

   Nem költöztek el innen, mert ha a János majd megjön, akkor nem fogja megtalálni a családot.
   Én meg keresem a neveket a New-Yorki telefonkönyvben van bel?le 7 kötet, a lányom nevét nem onnan vettem, de ha fiú lett volna, akkor ott kerestem. Bementem anno a f?postára, még nemhogy Internet nem volt, de telefon se csak protekcióra, és kikértem a New-Yorki telefonkönyvet, mondták az több kötet… nem baj, jöhet. Mivel fiú nevet nem találtam megfelel?t a Ladó-féle utónévkönyvben, gondoltam nézzünk egy színesebb világot hátha ott majd találok… hát volt is b?ven!

    Visszaadtam 6 kötetet a hetediket sajna elloptam, bocsánat érte Tisztelt Posta!

    Hazavittem, majd ott böngészem tovább, de lányom született, így nem volt szükség többé fiúnévre, a telefonkönyv ott volt készenlétben még évekig a telefon alatt, de úgy néz ki ez az egy gyerekünk lesz, és a költözésnél már elmaradt.

  Szóval id?r?l id?re nézek mindenféle listákat, mekkora marha vagyok, hiszen ? meghalt 45 februárjában abban a rohadt Mauthausenben. Hányszor elmentem Linz mellett és oda be nem tettem a lábam, mintha más siet?s dolgom lenne.
    Hát ott van János, szép dokumentum is van róla.

    A levelet sem teszem be ide, s?t a János többi képe közelébe sem, amit a munkaszolgálatból körmölt apró bet?kkel, hogy minél több ráférjen a cenzúrázott papírra.

     Az ? levele még milyen szépen átcsúszott a cenzúrán, de hát elvégre minden rendben is van benne, ahogy János írja. Szépen elmúlik majd az egész és újra együtt lesz a család a Rákóczi úton és kártyaparti lesz meg sütésillat ugye húgocskám? Mi leszünk a legboldogabb család. Csak hát a bakancsot küldjétek ha lehet, mert nem akarok mezítlábas lenni. Meg cip?f?z?t, krétát pasztát miegymást. A bakancsot, na az a bakancs sosem jött meg.

   Hát mi a francnak termel az a sok rohadt cip?gyár b?ndrága cip?ket, mostanság kinek fázik a lába?!! Akkor kellett volna uraim, akkor! És most az egész munkaszolgálatos századot a Gucci a saját halottjának tekinthetné. Jó, az n?i cip? de finom b?r! Dejó hogy most nem a n?kr?l kell írnom, anyámnak volt cip?je, csak a testvérei nem maradtak meg.

   Anyu azt mondta, hogy lehetett volna bakancsot küldeni, de a papa azt mondta, nem küld, mert úgyis ellopják.

   Papa : tévedett!

   Mindenkit szépen le lehetett fizetni és nem hogy a bakancsot de az egész gyereket meg lehetett volna venni. Tudom, ahogy az Ádám doktorék tették a negyedik emeleten, ?k kihozták a Gyurit pénzért, vagy nem is pénzért, hanem egy doboznyi ékszerért. Hát megérte volna.

   Ki vagyok én, hogy beszóljak a papának?
   ? ott játszott velünk, a két unokájával a Tisza Kálmán téren, másoknak a szeretetéb?l nem sok jutott, vagy nem mutatta ki soha. A mamival magázódott egy életen át, ha valami nagyon finomra sikeredett az ebédnél, akkor annyit mondott, hogy nem rossz.

   Néztem az ablakból 10 éves koromban ahogy jönnek hozzánk a felszab térre: leszállnak a stukáról és szépen lépdelnek egymás után a kapu felé: el?l a papa mögötte három méterrel a mami a papír stanicliben hozza a zselét nekünk.

   Szeretjük a papát és nagyon aggódunk érte: ? viseli a terhet a hátán, hiába halt meg 67-ben, és ebb?l az alkalomból tudtam meg hogy zsidó vagyok, mivelhogy a temetésen úgyis kiderült volna, ? cipeli a hátán a János sorsát.

   Az ? fia volt és nem küldött neki bakancsot.

   Volt abban logika, hogy ellopják, de miben bízott?

    ? nagy kártyás volt, de igazából mindig csak vesztett.

    Amerikában is, sajnos még a szemét is, amikor számon kérték rajta a svindlit. Szóval abban bízott, hogy a partit megnyeri és megy az bakancs nélkül is, de nem vette észre, hogy ha az adut nem játssza ki id?ben, akkor elbukja az ultit. Mindig volt egy távolságtartó magatartás a papa meg az Ádám doktorék között, mert az Ádámék kihozták a Gyurit és neves ügyvéd is lett bel?le, a Jánost meg senki sem. De kinek lett volna ez a dolga? Jó, a bakancsot ellopják, de rá kellett volna dobni az összes smukkot meg a Csontvárykat és meg kellett volna venni a gyereket. Ott ülünk most a vesztes partival… nagyon elszúrta a papa.

  Mi már megtanultuk, hogy a smukk meg a képek mire valók, azért is tartjuk ?ket nagy tisztelettel ilyen alkalmakra.

Nézd már:

Holokauszt zsidó lettem!

   Innen van az identitásom és eszerint szemlélek mindent. Ez egy ilyen másodosztályú buli, az igaziak a zsiniben ülnek és tartják a ritust. De az enyém is jogos, megváltottuk a jegyet rá, igaz nem én fizettem, hanem anyám testvérei. István 17 évesen halt meg szépen agyhártyagyulladásban, a legenda szerint a strandon hideg vizet csepegtetett a fejére, hogy leh?ljön. Tehát 37-ben meghalt és mekkora szerencséje volt! Megúszta a magyar vircsaftot.

  Nem is akarok más lenni, szeretek holokauszt zsidónak lenni, a János révén vagyok az, meg a többi remek sztori révén, amire anyámék fizették be a jegyet a Pipa utcában, meg apám a ligetben a szomorú f?z alatt, könnyesen és boldogan hallgatva az oroszok bombázását és persze beszart a félelemt?l, hogy ne oda csapódjon be a fa tövébe. A Pálma utcai ház odalett, amit az apja tervezett és épített, de ?k megmaradtak. És mit ér a sok ingatlan? Most persze sokat, mert értékválság van, de akkor ?k a negyvenes években simán elmulatták egy bérház árát egy jól sikerült este, és helyesen tették, mert másnap meg államosították volna. És a papa is csak annyit mondott a maminak, amikor elindult bérházat venni a Damjanich utcába, csak el?bb még egy kicsit kártyázni is volt, és hát rossz volt a lapjárás, nos amikor a mami megkérdezte, hogy megvette –e azt a házat Ica? Mert az Ignácnak ez volt a családi beceneve.. tehát megvette akkor azt a házat? Kérdezte reggel a mami. A papa nem felelt, csak a sokadik noszogatásra: Naná, hogy nem, méghogy maga háztulajdonos legyen!

Én szóltam el?re, hogy ne olvassátok ezt a szöveget…

Irogatni jó, csak nehéz nekiülni, meg éhesnek kell lenni hozzá, nem véletlen, hogy 80 kiló felett nincs igazi író! Nézd meg a csurkát, a marha nem tudja. Az a kisebbik baj vele, hogy lebutult náci, mentségére legyen mondva, hogy nem trendib?l csinálja, hanem már akkor is az volt, amikor még itthon ez nem is volt kötelez?. Miért ír drámákat? Mert ott csak párbeszédet kell írni nem leíró mondatokat. Párbeszédet írni? Nem mondom, hogy mindenki tud, s?t ez egy külön szakma, de egyszer? párbeszédeknél többre ? nem is képes, nemhogy kijelent? meg leíró mondatokra. A Kornis Mihály, na látjátok ? tud írni. És szuggesztíven el?adni. Meg kotorászni a mások által megírt szavak mögött. Már ? is kihízott a kötött pulóvere alól és lehet hogy ez lesz a veszte. Most ennyi.

   Holokauszt zsidó lettem. Miért kéne ebb?l kigyógyulni?
   Nem vagyok én  beteg! Akkor lennék az, ha nem nézném a dolgokat úgy ahogy vannak. Hát így vannak. 

   Ott a ház, amiben már nem lakunk, ott a papír a gyíkb?r briftasniban, amiben a családi dokumentumokat tartogatom. Nem én tettem bele, hanem még a papáék. Én tartom ?ket, az a helyük.

   Itt vannak a gyerekeink, nekik is jutott ebb?l a pakkból, nem kaptak felmentést mint tornából. Viszik a kis hátizsákjukat nagyon ügyesen. Ott van János a határon túl, el fogom ?t hozni magamhoz, csak még nem tudom hol lenne az a hely, ami végleges lehetne…

Együtt lesz egyszer a család….

„…..
Az április meg?rült, csikorgó hó esett, sokan már elfutottak s a szívük megrepedt.
Az április meg?rült, vonít a fagy felett, három barátom elment s mindhárom elveszett.
Az április meg?rült,vad zápor hullt id?nként, az egyik él, bolond, s nem sejti, hogy mi történt.
Az április meg?rült, s kiöntött sok folyó, a másik az nem él már, agyában két golyó.
Négy napja, hogy megölték. A harmadik fogoly. Gyümölcseink lefagynak. Szájam körül mosoly.
Vigyázz magadra, – hallom, hogy mindent megtorolj!”

R.M.