A hét programjáról tartott szerdai budapesti tájékoztatón Kovalik Balázs m?vészeti vezet? elmondta, hogy nagy technikai fölkészültséget igényel a sorozat megrendezése. A MÁO díszletraktára Pestszentl?rincen van, onnan másnaponta nagy kamionokkal beszállítani a kulisszákat jelent?s logisztikai feladat. A magyar közönség azonban rajongója a Puccini-operáknak, népszer?bbek ezek a zenem?vek, mint például Mozart operái. Az évforduló jó alkalom, hogy a ház széles Puccini-repertoárját néhány napba s?rítve adják el?.
A Puccini-hét keretében december 18-án a Manon Lescaut, 19-én a Bohémélet, 20-án a Tosca, 21-én a Pillangóasszony, 23-án pedig a Turandot lesz m?soron.
Kovalik Balázs azt is megjegyezte, hogy Puccini nem kedvezett az énekeseknek, s?t mondhatni „gonosz szerz?”, hiszen a lírai vokális dallamok mögé wagneri er?sség? zenekari hangzást komponált. Sok kezd? szenvedte meg a túl korai találkozást Puccinival – jegyezte meg.
Tokody Ilona, aki a Bohémélet Mimijét, Kovácsházi István, aki a Bohémélet Rodolfóját és a Pillangóasszony Pinkertonját kelti életre a Puccini-héten, meger?sítette: igen képzett és tapasztalt énekesnek kell lennie annak, aki e darabok valamelyik f?szerepére vállalkozik.
Mihályi Endre marketingigazgató beszámolt arról, hogy könyvnek is beill? programfüzet is készül a Puccini-hétre. A zeneszerz? több bemutatón is jelen volt Budapesten, a Pillangókisasszony premierje alkalmából a környékbeli vendégl?kben Puccini nevével jelzett ételeket tálaltak föl, két étlap is fönnmaradt 1906-ból. Most egy közeli kávéház vállalta, hogy hasonló menüsort állít össze.
A Puccini-hét els? napján, azaz december 18-án kiállítás nyílik a Magyar Állami Operaház Vörös Szalonjában Puccini Budapesten címmel. A tárlat a Puccini-operák recepciótörténetét, valamint a zeneszerz? budapesti látogatásainak fotóit, relikviáit mutatja be. A kiállítást a ház emlékgy?jteményének vezet?je, Wellmann Nóra rendezi.
Giacomo Puccini
(Lucca, 1858. dec. 22. – Brüsszel, 1924. nov. 29.)
Olasz operakomponista. Régi zenészcsalád sarja; els? tanítója atyja volt. Szül?városában Angeloni, a milanói konzervatóriumon Ponchielli és Bazzini növendéke; itt t?nt fel 1883-ban vizsgadolgozatával, a Capriccio sinfonico-val (témáit kés?bb a Bohéméletben használta fel). Már els? operái – Le Villi (Milánó, 1884), Edgar (1889), Manon Lescaut (Torino, 1893) – országos hírnevet szereztek a fiatal Puccininek; a Bohémélet (1896), Tosca (Róma, 1900), Pillangó kisasszony (Milánó, 1900), Nyugat lánya (New York 1910), A fecske (Monte Carlo, 1917), majd a három egyfelvonásos: A köpenyeg (Il Tabarro), Angelica n?vér, Gianni Schicchi (New York, 1918) a nemzetközi hírnév és népszer?ség olyan magaslatára emelték, mellyel korának egyetlen zeneszerz?je sem dicsekedhetett. Utolsó m?vét, a Turandot-ot már nem fejezhette be; F. Alfano befejezésével mutatták be 1926-ban. Hatalmas sikerei után f?ként luccai és viareggiói villájában élt. Puccini, a századforduló operaközönségének legnagyobb kedvence volt, talán mindenkinél jobban ismerte a színpadi hatás és siker titkát; ez a szövegeinek megválasztásában is érvényesül? biztos teátrális ösztön volt, az ? nagy öröksége, melyet az olasz operaszínpad grandiózus múltja reá hagyott. De Puccini nem mindenben ennek a tradícióknak útját járta: Verdi nagy operam?vészetéb?l inkább a küls?ségeket tanulta el, a verismo iskolájából a brutális, sokszor triviális hatások szeretetét hozta magával, viszont sokat és sokfélét tanult a franciáktól: Bizet drámai ökonómiájából, zárt és elasztikus formáitól, Massenet szentimentális lírizmusától, Debussy zenéjének színpompájától és karakterizáló technikájától. Igazi drámai koncentráció Puccininak csak élete végén sikerült, de hatás- és részlettechnikája, újszer? színek, ötletek, Ã?¤fogásokÃ?Â¥, mindenekfelett pedig megveszteget?en gazdag melódikus invenciója már régebbi m?veiben is jelent?s, vérbeli m?vész kezére vallanak.
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:31 :: Adminguru
