Ács Tünde : Mario Benedetti: A simogatás védelmében

 

 

 

Mario Benedetti, uruguayi költő és regényíró 1920-ban született a Paso de  Los Toros nevű faluban. Általános és középiskolai tanulmányait Montevideoban végezte, majd 18 éves korától néhány évig Buenos Aires-ben élt. 1945-töl 1974-ig újságíróként együttműködött a legendás «Marcha» (Haladás) című folyóirattal, majd a Montevideoi Egyetem Humán- és Természettudományi Fakultásán a Latinamerikai irodalom Tanszék vezetője lett. 1973-ban a katonai diktatúra száműzetésbe kényszerítette. A következő tizenkét évet Argentínában, Peruban, Kubában és 1983-tól az év nagy részét Spanyolországban töltötte. Kitüntetései és elismerései  között fontos megemlíteni Zsófia királynő 1999-ben neki ítélt díját az iberoamerikai költészetért, a 2005-ben neki ítélt Nemzetközi Menéndez Pelayo díjat és az Alicantei Egyetem díszdoktora címet.

Sokoldalú művész volt, az irodalom csaknem minden ágában maradandót alkotott: Híres dalszövegeinek, meséinek és esszéinek nagy részét több nyelvre lefordították. Leghíresebb művei a „Köszönöm a tüzet, uram” és az „El olvido está lleno de memoria” című regényei, az „Inventario uno” és az „Inventario dos»”címü verseskötetei. A halál 2009 májusában Montevideoban ragadta el.

Mario Benedetti 2021. szeptember 14-én lett volna 101 éves, ez a fordítás főhajtás előtte:

 

Mario Benedetti: A simogatás védelmében

 

A simogatás egy nyelv,

a tiéd nékem szólna,

rossz lenne, ha elnémulna

 

A simogatás nem hasonló

egy korábbihoz sem,

azoknak egy új fajtája,

szinte mindig egy javított verzió

 

Míg simogatsz,

az a bőrömnek ünnepély,

de ha kezed elhúzod,

árván marad a kéj

 

Az álombeli simogatás

csoda és varázslat,

egy hibája mégis csak van,

hogy meg nem tapinthat

 

A simogató kéz kaland és

rejtélyként mozdul

előbb a simogatásra

 

Ám egy biztos, a legjobb

nem maga a simogatás,

hanem amit megelőz.

 

Mario Benedetti: Informe sobre caricias

 

La caricia es un lenguaje

si tus caricias me hablan

no quisiera que se callen

 

La caricia no es la copia

de otra caricia lejana

es una nueva versión

casi siempre mejorada

 

Es la fiesta de la piel

la caricia mientras dura

y cuando se aleja deja

sin amparo a la lujuria

 

Las caricias de los sueños

que son prodigio y encanto

adolecen de un defecto

no tiene tacto

 

Como aventura y enigma

la caricia empieza antes

de convertirse en caricia

 

Es claro que lo mejor

no es la caricia en sí misma

sino su continuación

 

 

Legutóbbi módosítás: 2021.09.22. @ 09:12 :: Serfőző Attila
Szerző Ács Tünde 14 Írás
Egy ember.