Koosán Ildikó
Újra Velencében
Először az 1960-as években. Alig emlékszem. Az összbenyomás kábulatába járkáltam, szinte lebegtem a boldogságtól, hogy ott vagyok, amit soha nem reméltem, s ott voltam mégis. Élmény volt a Piazzetta árnyas árkádjai alatt sétálni, és a galambok, a felröppenők, a kezesek, valódiságát élvezni, ahogy a képeken is látni lehet. Zegzugos szűk utcákra emlékezem, a vaporettóra, nevét egyszer – s mindenkorra megjegyezve, sétaútra a csatornán, aztán Szent Márk térre, a Dózse palotára, a belső termekben hömpölyögő tömegre, a tenger sziporkázó hullámaira, s színeire alkony idején. Az évtizedek távtatából, csupán ennyi maradt mára: ablak a világra, ami először nyílt ki előttem rengeteg látnivalóval, s elképzelhetetlen pompájával, díszleteivel jutott tudatomig. Ide-oda kapkodott tekintetemet zsúfolásig megtöltötték a Szent Márk tér klasszikus szépségű épületegyüttesei. Turisták mindenütt. Felnőttek, gyerekek nézelődtek, bámészkodtak velem együtt. Csillogó kirakatok, rég áhított ételek, italok, elegáns ruházat, cipők és ajándéktárgyak kellették magukat, de nekünk a kiszabott dollárokból belépő díjakon túl csupán egy-két olcsó szuvenírre tellett.
A napokban véletlen jó döntés kapcsán láthattam újra. Igen, évtizedek múltán, ha másért nem, nosztalgiából engedhettem meg magamnak rövid turistautat. Egész napomat tölthettem ott. A viszontlátás nyugtalan örömével nézhettem, láthattam, s más szemmel, mint akkor, merthogy ez alatt rajtam is jócskán változtattak az évek. Az életfelfogás, életigenlés, a befogadás, a meg figyelés, az értékelés eleddig ismeretlen síkjai nyíltak meg előttem a régi-új, de maradandó hobbym- a gondolatok prózába, rímbefoglalása- révén. Ez tölti ki a magány fedezetlen zugait, célt és elégedettséget generál.
…és ragyogott a nap mikor megérkeztem.
Velence!
Hajnali szélcsendes, fényes vizeken
hajó ringatott partjaidra;
ó áldott pillanat, fogadj ma engem,
engedd beteljesült örömöm
ízét, zamatát élvezni újra
a felkínált látvány terített asztalánál;
ó, Te, a hatalmas óceán
ölén ringó drágakő, mesebeli város
láss ma vendégül engem!
/2015 okt.24/
Legutóbbi módosítás: 2017.03.28. @ 08:47 :: Koosán Ildikó
