Mintha a természet minden évben elmondaná nekünk, hogy velünk van fájdalmunkban, örömünkben, a születésben és az elmúlásban. Évente pedig újjászületik, bizonyos dolgokban folyton ismétlődik, másokban azonban változhat, így minden év egy külön személyiség. Összeállításomban általános jellemzőket gyűjtöttem össze.
Az élet ezen felosztása kizárólag saját, szubjektív véleményen alapszik, klasszikus életútra vonatkoztatva.
Szeptember
Késői felnőttkor
„Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.”
Részlet: Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra c. versből
Szeptemberben az iskolák új évet kezdenek, valamint Szűz Mária születését is ekkor ünnepeljük. A levegő izgatott készülődéstől vibrál, a Nap utolsó erejét összeszedve süt ránk, és tudjuk, hogy hamarosan fel kell készülni a télre. Az ember életében is új szakasz kezdődik. A gyerekek kirepülnek, az idősödő házaspárok kettesben találják magukat otthonukban. Az újrakezdés már nem azt jelenti, hogy világmegváltó terveket dédelgetnek, hanem elkezdenek berendezkedni az öregkorra. Boldog előkészület is ez, vidám mulatság, mint a szüreti bál, amikor táncolnak, mulatnak, bolondoznak, élvezik a munka gyümölcsét. Az ünneplés ideje elérkezett, az ember végre gyönyörködhet alkotásában, és lassíthat a munkatempón, „tele a kamra”.
Legutóbbi módosítás: 2016.09.07. @ 20:28 :: Szabó-Kiss Beáta