Volt egyszer egy kis ökörke,
belenézett a tükörbe.
Azt hitte hogy másik ökör,
amit mutatott a tükör.
Hangos múúú! -val üdvözölte,
de nem köszönt az ökörke.
„Neveletlen, buta ökör!”
a mi ökrünk emígy pöröl…
„Majd móresre tanítalak,
ó te ökör, bamba alak!
Jobban tisztelhetnél engem,
felöklellek téged menten!”
Nyomban így tett a kis ökör,
s csúnyán összetört a tükör…
Sírva fakadt az ökörke,
többé nem nézhet tükörbe!