Marthi Anna : még nem tudhatom

…még nem tudhatom,
miért búvárkodás ha figyelek;
azt sem tudom figyelek-e,
ha éppen egy saját elképzelést
végigkövetek, vershez érve, ha
elolvasom, nos ma ima helyett jó,
gondolom, és szívemben kérdezek
magamtól: érted, mit érzel, és itt
jön az, követi-e a rendet, mert
nyújt, óriás keze kiemel engem
a gy?rt papírt, ismét, a kukából… ?!

Legutóbbi módosítás: 2011.03.14. @ 21:21 :: Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1339 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak