H.Pulai Éva : Roma szokások a lótunningtól a cigányátkokig

Született látnokok és lódoktorok, hisznek istenben és a boszorkányokban is, mesterei az átokszórásnak, de tuti receptjük van iszákosság ellen. A cigányok hagyományai jórészt ma is élnek, vidéken és a ââ?¬Å¾nyóckerbenââ?¬Å? egyaránt.
Fotó: Rédely Tamás

 

Mintegy 15 millió roma él elszórtan Európában, de napjainkban már a világ minden táján fellelhet?k. „Magyarországon idestova hétszáz éve élünk egymás mellett, romák és nem romák. De még ma is alig ismerjük egymás kultúráját, ez a kölcsönös idegenség pedig remek táptalaja az idegengy?löletnek“ – állapította meg Rostás-Farkas György, a cigány nyelvek és néprajz kutatója, akinek tevékenysége arra irányul, hogy ezt a szakadékot áthidalja. A cigány népszokásokról és hagyományokról egész könyvet írt már, de lapunknak is szívesen mesélt.

A nyelvi és kulturális emlékek alapján a cigányok eredete Indiára vezethet? vissza, innen szóródtak szét a világba hosszas vándorlás során. A nomád életmód hatása meghatározó kultúrájukban. „Darvak voltunk, miel?tt emberek lettünk“ – fogalmazott a kutató, aki maga is büszkén vállalja cigányságát. A mobil létformára lett optimalizálva a hagyományos cigány foglalkozások zöme, mint például az üstfoltozás, a kosárfonás, a fafaragás vagy a muzsikálás. Ide sorolható az asszonyok pénzkeresete, a jóslás is: nemcsak tenyérb?l és kártyából, de összetört tojásból, égetett hajszálakból vagy akár egy pohár vízb?l is mondtak jövend?t. Persze szigorúan nem romáknak, hiszen maguknak, mint született látnokoknak, erre nem volt szükségük – szögezte le a néprajzkutató. Az egyes mesterségek köré kialakult törzsek zártságukban és hiearchiájukban az indiai kasztrendszert idézik: egy el?kel? zenészfamília és egy egyszer? tekn?vájó család közti házasság ma is elképzelhetetlen.

Az állandó jövés-menésben a lovak kulcsfigurái lettek a cigány családok életének. Szokás kiscsikót ajándékozni egészen apró gyereknek, például keresztel?re, így együtt n? fel a saját lovával. A féltve ?rzött jószág még akkor is kap enni, ha a gazdája éhkoppon marad, a lóra félretett pénzhez pedig az életük árán se nyúlnának.

Nem csoda, hogy a cigányoktól a lódoktori mesterség sem áll távol: minden lóbajra tudják a gyógyírt. Nem átallanak akár 4-5 liter vért is leereszteni a gyengélked? állatból, ha „vérzavarra“ gyanakodnak. Attól sem riadnak vissza, hogy egy-egy sikeres lóvásár érdekében „megbütyköljék“ a portékát. A kiszemelt lónak biztosítót?t dugnak a nyelve alá, amit?l az, érthet?en, étvágytalan lesz. A lefogyott, beteges jószágot aztán nyomott áron megveszik a gazdájától. Egy kevés nadragulya adagolásával pedig tünetmentessé tudják tenni a kehes lovat, legalább a vásár idejére, amíg túladnak rajta.

Rendes n? nem hord nadrágot

A szakért? szerint a cigány társadalomban eredetileg matriarchátus uralkodott. A család eltartásának gondja ma is túlnyomórészt a n?kre nehezedik, ezért náluk talán a szépségnél is többet nyom a latban, hogy mennyire „megélhet?sek“, talpraesettek. Az anyajogú elméletnek azonban némileg ellentmond, hogy a megszokás szerint a n?k az utcán a férfiak mögé szorulnak, a beszélgetésbe nem szólhatnak bele kérdezés nélkül, és étkezéseknél csak a férfiak és a gyerekek után ülhetnek asztalhoz.

A házasságban is inkább a n?kre jár a rúd. A h?tlen asszonyt szigorúan megbüntetik, de ha a férj lép félre, akkor is a csábító b?nh?dik: a feleség megveri, haját kitépi, orrát leharapja… – sorolta az etnográfus. Ha a cigány n? levágatja a haját, szoknya helyett nadrágban jár vagy férjezett létére nem hord kend?t, könnyen rásüthetik, hogy „lugnya“ (a magyar szleng luvnyaként vette át), azaz kurva. Mindennek ellenére a cigány értékrend sarkalatos pontja a n?k tisztelete. Ha rossz szó éri az anyjukat vagy a lánytestvérüket, a romák zsebében azonnal nyílik a bicska. Ugyanilyen odaadással viseltetnek az id?sek és a betegek iránt: a kórházban sínyl?d? pácienst az egész család együtt látogatja, és ha felépül, örömünnepet ülnek.

A cigányok általában felveszik a környez? népek vallását, de nemigen lesz bel?lük ájtatos templomjáró. Fontosabb eseményekhez – esküv?höz, temetéshez – sok helyen ma is szívesebben hívják a vajdát, mint a papot. A néprajzkutató megfigyeléseib?l leginkább az sz?rhet? le, hogy a fejükben szabadon keverednek az ?si hiedelmek a keresztény rítusokkal, és az utóbbiakhoz csak akkor folyamodnak, ha már a ráolvasás sem segít.


A szívb?l jöv? átok fogós

Keresztel?re például akkor kerül sor, ha a csecsem? sokat sír, nyugtalanul alszik, ny?gös, ugyanis csak a szenteltvíz ?zi ki bel?le az ördögöt. A falra akasztott szentképek, feszületek távol tartják a kísérteteket. Rontás, boszorkányok ellen pedig a szentháromság emlegetése és a s?r? keresztvetés bizonyult hatásosnak, no meg a nyakba akasztott fokhagymafüzér.

Nagy hagyománya van a cigányoknál a különféle vajákosságoknak is. Kutyazsír pirított kenyéren, petróleumos ecsetelés vagy közönséges akácfalevél is sokat segíthet a reumán, megfázáson vagy a keléseken. Némelyik recept a laikusok számára is átlátható: a részeges embernek békát kell az italába tenni, hogy egy életre megundorodjon az alkoholtól. Az már rejtélyesebb, hogy az úttesten talált száraz békatetemmel való bedörzsölés hogyan tünteti el a szemölcsöt, de sokaknak már bizonyított. Bizonyos esetekben fontos szerep hárul a ráolvasásra is, ami nem más, mint a vonakodó beteg hipnotikus rábeszélése az adott gyógymód alkalmazására.

Mindennapos tevékenység az átkozódás, és ennek is megvan a maga m?vészete. Eskütételnél magát átkozza a cigányember, persze csak feltételesen: a kalapjából öntsék ki az eszét, a nyelve ragadjon le, az isten görbítse meg a száját, ha nem mond igazat. De ezzel vigyázni kell, mert a hamis eskü megbosszulja magát – figyelmeztetett Rostás-Farkas György. Közvetlen szeretteik fejére is szórnak átkot b?ven: „csunyuljon meg, n?jön púpja, betegség egye meg“, de ezek többnyire nem fogósak, hiszen nem szívb?l jönnek. Ha halálos ellenséget átkoznak el, annak viszont jó lesz vigyázni.

A tradíciók ?rz?i els?sorban a vidéken él? oláh cigányok. Városi környezetben nehezebb megtartani a roma identitást – vélekedett a kutató, de hozzátette: még Budapest szívében, a nyolcadik kerületben is gyakran kerül sor hagyományos cigány lagzira, keresztel?re vagy akár halottvirrasztásra. Vagyis egy kis egzotikus kultúráért nem is kell olyan messzire menni.

 

Forrás: www.fn.hu

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:32 :: H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1145 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva