Juhász M. Lajos : négyes villamos

– mellékszál és szárnyvonal –

 

örökhétf? és   örök?sz tizenkilenc   óra harminchat

párhuzamosok   elcsépelt randevúja    a végtelenben

el?red?lve   kissé estbehajló emberek   zörög mosolyuk

cigarettám már   a végét járja. jön is   tán a villamos

meghazudtolva   önmagát és a rendbe    vetett kételyt is

elnézek szembe    a menetiránnyal és    látom mellettem

egy ballonkabátos   a sínekre köpi rossz-   kedvét titokban

másik oldalon    a g?zfürd?g?z felé   gimnazista lány

klasszikus eset   csupa vesztenivaló   szépség testében

arra gondoltat   ugyanaz a járat ez   ami combjaid

közé vezetett   zavarban voltam, te is   harminckét éve

ez persze csak    mellékszál és szárnyvonal   amerre nem járok

hétf? volt az is az igéret nem vált be az se lett örök

mögöttem napom    b?nné érett hibáim   mulasztásaim

hangos csapódással   nyílnak az ajtók mi lesz   ha zárulnak majd

megsüketülök?    felszállok, tömeg persze   most is mint mindig

nézek és látok   ablakon piszkos vaksi   tükörképem is

csikorog indul   pillanat sötét, átlátok    szitán üvegen:

ott állok lent még   utolsót szívok cigimbe   várok de mire

tétován intek   magamnak kívül magamon   nem is vesz észre

lámpa hunyorog    ingadozó feszültség    élesebb a kép

emberszag motyog   körülöttem létem   lemerül végleg

a járat soha    nem visz át engem. tükör-   képem velem jön

 

(molimo vas uhvatite se na tramvaju kad putujete)

 

Legutóbb szerkesztette - Juhász M. Lajos
Szerző Juhász M. Lajos 100 Írás
http://radiobauhauz.blogter.hu/ lézengő ritter (1959-es évjárat)