A Magyarországtól alig 20 kilométerre lév? északnyugat-vajdasági városban rendezett tárlatra hármas évforduló adott okot: 125 éve létesült a városi múzeum, Miró pedig 115 éve született és 25 éve halt meg.
Az élete 90 éve alatt számos alkotói korszakon átgázoló, ezért kategorizálhatatlan – néha fauvistának, máskor kubistának, dadaistának, vagy szürrealistának nevezett, de a realista ábrázolás határára is eljutott – m?vész utolsó, kísérletezésben különösen gazdag korszakából származnak a Zomborban kiállított m?vek.
Katalán festõ, grafikus, keramikus és szobrász. Párizsban tanult, és a szürrealistákkal állított ki. Elsõ alkotásait a kubizmus jegyében készítette. Szürrealista képein a tudatalatti rendezi csapongó motívumait. A gyermeki fantázia és a primitív mûvészet hatása, játékosság és groteszk humor jellemzi alkotásait: A harlequin karneválja (1924-25), Szántóföld (1923-24), Sznob társaság a hercegnõnél (1944). Próbálkozott rézkarccal, szobrászattal és kerámiával.
A fest?, grafikus, keramikus és szobrász Miró 1960 és 1980 között szokatlan dolgokkal kezdett kísérletezni: durván sz?tt, festékfelvitelre használt zsákokkal, ugyancsak ecsetpótlónak használt gy?rt papírral, faragással alkotói eszközzé változtatott parafával, közönséges smirglivel, amelyet a papírra vagy vászonra felvitt festékréteg lekoptatására használt.
Az e technikákkal készült m?vei kevésbé ismertek, mint a New York-i Guggenheim Múzeumban és a Modern M?vészetek Múzeumában, vagy az UNESCO párizsi székházában látható, korábban keletkezett alkotásai.
Az, hogy most Zomborban december 20-áig megtekinthet?k, Marisa Oropesának, a helyi múzeum spanyolországi m?vészetbe szerelmes kurátorának és a Szerbiában is jelen lév? Cervantes Intézetnek köszönhet?.
Forrás: www.fn.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:31 :: H.Pulai Éva
