A nápolyi születés? fiú a m?vészet alapjait szobrász édesapjától sajátította el. Rómába költözése után a nagyhatalmú Borghese család vette pártfogásába, els? szobrát tízévesen faragta ki.
Négyszáztíz éve, 1598. december 7-én született Gian Lorenzo Bernini, az olasz barokk legnagyobb mestere, aki szoborba öntötte Szent Teréz extázisát.
A nápolyi születés? fiú a m?vészet alapjait szobrász édesapjától sajátította el. Rómába költözése után a nagyhatalmú Borghese család vette pártfogásába, els? szobrát tízévesen faragta ki. A mélyen vallásos és fanatikusan szorgalmas Bernini hamar levetk?zte a manierista manírokat és kialakította saját, szenvedélyes és energikus stílusát.
Els? nagylélegzet? munkája a római Santa Bibiena templom újjáépítése és a Szent Péter bazilikában lév? Szent Péter sír fölé kerül? szimbolikus építmény megtervezése volt. A székesegyház kupolája alatt felállított, 29 méter magas csavart oszlopokra támaszkodó bronz oltársátor 1633-ra készült el. 1629-t?l ? lett a templom vezet? építésze és átvette a Palazzo Barberini építését is, a sokasodó munkát saját m?helyének tagjai segítségével végezte el.
Számos kortársát örökítette meg, VIII. Orbán pápa képmásain kívül nevéhez f?z?dik a pápának a Szent Péter bazilikában található síremléke is. Jelent?s és Róma képét meghatározó m?vei a tereket díszít? kutak: a Piazza Navona Négy folyam kútja a Duna, Nílus, Gangesz és la Plata alakjaival; a Fontana del Moro az általa faragott tengeristennel, Triton-kútja a Piazza Barberinin áll.
Egyik leghíresebb alkotása a Santa Maria della Vittoria templomban látható Szent Teréz extázisa. Az ? nevéhez f?z?dik a Szent Péter bazilika el?tti tér négy oszlopsoros kolonnádja, amelynek közepén obeliszk magasodik; a 284, egyenként 16 méter magas oszlop tetején 140 szent szobra áll, az oszlopsorok ívei szinte ölel? mozdulattal hívják az érkez?t.
Bernini 1665-ben XIV. Lajos meghívására Párizsba utazott, de megsértette vendéglátóit, így nem fogadták el terveit a Louvre átépítésére. Útjának eredménye „csak” a király mellszobra lett, amely kés?bb mintegy száz évig szolgált mintául az uralkodói portrék elkészítéséhez. 1667-71 között segédeivel újrafaragta az Angyal-híd néhány szobrát, 1670-ben készült el a barokk gyöngyszemének tartott Sant’ Andrea al Quirinale ellipszis alaprajzú jezsuita temploma. ?tervezte a ma az olasz államf? székhelyéül szolgáló Quirinale-palota egyik szárnyát, a Trevi-kutat (de ennek mai formája már Nicolo Salvi m?ve), valamint ? kezdte el a Montecitorio palotát is, a mai olasz parlament épületét.
Bernini 81 évet élt és kilenc pápát szolgált, 1680. november 21-én hunyt el.
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:34 :: H.Pulai Éva
