Petz György : A lépcs?

Tisztelet Cortázarnak


 

            Csomagokkal mész súlyosan megrakodva, elmerevedett nyakkal, végs? bizonytalanságba merülve, mégis, miként a tekn?sbéka, pontosan rakod a lábad.

            Két magassági pontot kéne összekötnöd, zuhanás nélkül. Pedig megtanultad: a lépcs? körülírt zuhanás.       

            Találkozás az arányok harmóniájával. Manapság már szabványokban meghatározott a jól járható lépcs? függ?leges-vízszintes aránypárja. Lebontva a magasság távolságra, a távolság magasságra. Fokok. Némelyiken leselked? csorbaság. Mégsem a csigalépcs? mesés izgalma, a tengelyb?l futó legyez?rendszer százados rejtélye; nedves donjonok csúszós kövei, templomok nyikorgó-korhadt harang-tornyába futó caracoles. Fokok. Lépcs?n mész. Esélyt adsz magadnak a madarak és a patkányok világába – vagy csak botorkálsz, könyvkupacokkal öledben; m?vekkel, melyeket sohasem fogsz pontosan megismerni, mit tartalmaznak. Minden lépcs?fok megváltoztathatja az olvasás esélyeit, a megközelítés módjait. Lehet?séged sincs belemerülni – hiszen csomagokkal mész, álladdal szorítod a tetejét – és vigyázol: ne figyelj.

            A lépcs?njárás az oda-nem-figyelés m?vészete. Lazán kell megtenni egyik lépést a másik után, ráhagyatkozva arra a reflexszer? ?sire, ami föltör bel?led. A lépcs? egy ?si fénykép el?hívása. A figyelmetlenség résen levéséé.                           

            Csomagokkal rakottan álladig, akár egy megkövülés el?tti tekn?sbéka a nehézkedésbe öltözötten, szinte araszolsz, s ekkor félelem fog el, ki kell pillantanod oldalt, tudnod, figyelned kell, mennyi is van hátra, hány lépcs?fok.

            A vadat váratlanul legy?zi benned a gondolkodó, a tróger tudatos figyelme: el ne essen – és abban a pillanatban összezavarodik minden addigi képlet, a vízszintesr?l és függ?legesr?l alkotott képzeteidbe villan a ráció – és azonnal összekevered a fokokat, elfog a zuhanás élménye, még ha csak egy verébugrásnyi is. A kizökkenés. A fok eltévesztése.

            Miért legyek tudatos lény? Ha nincsen csúszda vagy futószalag, és le kell hordani a seregnyi könyvet, ?rizni kellene magamban az állatot.

 

Legutóbb szerkesztette - Petz György
Szerző Petz György 1167 Írás
Sose feledd a gyermeket, aki voltál; benne a kulcsa annak, aki ma vagy. Középiskola: biológia-kémia tagozat; novellaírás, versek; kézilabda. Egyetem: 1974-1979 Szeged, magyar-történelem-Latin-Amerika speciális képzés; összehasonlító világirodalom szakkör, versek; kézilabda. Lakás: Békásmegyeren. Családi állapot : nős; három fiú, egy lány (38, 26, 19, 16). Tanítás: szakmunkásképzőtől az egyetemig hét éven keresztül Szegeden, Budapesten; tolmácskodás. Tíz évig szerkesztés, irodalmi vezetés könyvkiadóknál (Gondolat, Babits, Göncöl), majd újra tanítás a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban, majd a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumban; valamint szerkesztés, könyvírás. Bolha a világ ura (gyerekkönyv), Te is Az vagy (versek), Maga a tettes (krimiparódia és rádiójáték), Murphy-kötetek, Szerelmem, Mexikó (regény), Az ecetfa illata (regény; a Konkrét könyvek pályázatán NKM-különdíjas ), Kérdések és válaszok a görög mitológiából; Kérdések és válaszok a Bibliából újszövetség (ismeretterjesztő könyvek), Irodalom feladatgyűjtemény és Tanári segédkönyv (CD) Madocsai László gimnáziumi tankönyveihez. Üzenet társainak - az Alföld Kulturális Egyesület novellapályázatán II. díj 2006-ban.